Újabb árstopok, Roszatom és iskolarendőrök igen, pedagógus-béremelés és tananyagcsökkentés talán, olajembergó nem – többek között erről beszéltek szerdai bemutatkozásukon az új miniszterek. Megismerhettünk többeket, akik eddig inkább a háttérben mozogtak, így Nagy Mártont vagy Szalay-Bobrovniczky Kristófot, illetve Csák Jánost.
Pintér Sándor új oldaláról mutatkozott be, a közoktatás terén ismertette elképzeléseit. Még ha a belügyminiszter egyértelművé is tette, hogy a közoktatásért ugyanúgy Maruzsa Zoltán felel majd államtitkárként, miniszterhelyettes pedig Rétvári Bence lesz. Összefoglalónkat beszédéről, amely érintette az iskolarendőröket és a sztrájkmozgalmakat is, itt olvashatják. Pintér azt egyébként nem árulta el, kihez kerül majd az egészségügy, viszont a hálapénzt üldözni fogja, sőt, még a növekvő alkohol- és dohányfogyasztás esetében is így tenne. Komoly szerepet szánna a civil szervezeteknek is, mert nem gondolja úgy, hogy a szociális segítségnyújtás állami monopólium lenne. Pintér minden kórházba szeretne sürgősségi és szülészeti ellátást, a gyermekétkeztetés alapanyagainak előállításába pedig akár a büntetés-végrehajtást is bevonná.
Rogán elmondta, mi nemzetbiztonsági kockázat
Erősen nyitott Rogán Antal is, akihez mostantól a polgári titkosszolgálatok irányítása is tartozik. Ennek alkalmából pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kifejtette, kit is tekint nemzetbiztonsági kockázatnak. Szerinte a titkosszolgálatok első és legfontosabb feladata a nemzeti szuverenitás védelme, illetve annak biztosítása, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba. Ennek jegyében pedig az sérti szerinte Magyarország érdekeit, aki bele akarja sodorni az országot a háborúba, „dezinformációt terjeszt”, illetve Magyarország „energiabiztonságát veszélyezteti”. A HVG.hu ennek kapcsán rá is kérdezett Rogánnál, hogy ha egy újságíró szerint fegyvereket kell adni Ukrajnának, az máris nemzetbiztonsági kockázat-e. A miniszter azt válaszolta, hogy nem, ez vélemény, de ha valaki deep fake videót használna fel, az már kockázatnak számítana.
Rogán kifejtette azt is, hogy a mindenkori szolgálatok a kormányhoz, és nem egy adott miniszterhez tartoznak. Azért kellett szerinte 2010-től Pintér Sándor alá tartozzon, mert Magyarország nem volt biztonságos, de a szolgálatok szerinte a problémát kiválóan megoldották. Most viszont – úgy látja – egy új időszak elé nézünk a háború miatt, ami az anyagi-, az energia- és a fizikai biztonságra is veszélyt jelent. Rogán fontosnak nevezte azt is, hogy a szolgálatok legyenek tekintettel az ország szövetségi rendszerére, tehát a NATO- és EU-országokkal működjenek együtt, míg más országokkal szemben az elhárítás az első számú feladat. A TIBEK jogutódja a Nemzeti Információs Központ lesz, amelyhez nemcsak nemzetbiztonsági szakembereket keresnek, de olyanokat is, akik értenek energiaügyekhez. A háború következménye lesz szerinte, hogy szervezett bűnözői csoportok jelennek meg, újabb menekülthullám jöhet. Orosz titkosszolgálati fenyegetettség viszont sokkal inkább jelen volt szerinte 2010 előtt, amikor orosz hírszerző tisztek végeztek poligráfos vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatalban.
Nagy Márton árstopokat ígért
A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, Nagy Márton eközben arról beszélt, hogy újabb árstopok jöhetnek, az áfacsökkentést viszont veszélyesnek tartja, mert így a pénz megmarad a kereskedőnél, amelyek többsége külföldi. A veszteséget, úgy látja, rá lehet hárítani azokra a cégekre, „amelyek eközben extraprofitra tesznek szert.” Az üzemanyag drágulását a Molnak kell kigazdálkodnia, az élelmiszerekét a kiskereskedőknek, amelyek többsége külföldi – mondta. A miniszter kifejtette azt is, hogy szerinte négy-öt nagybank kell Magyarországra.
Az olajembergó a miniszter szerint azt hozná, hogy a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a mostani, 113 dollár körüli szintről 185-re ugrik, azonnali fogyasztáscsökkenés és recesszió jönne. Ha pedig még másfél éves átmenet lenne is a szankció alkalmazásában, végül akkor is a mostani árkorlátozásos 480 forintos benzinár felmehetne nyolcszáz forintra. „Lehet, hogy be tudnánk szerezni az üzemanyagot, de mivel 6000 millió litert fogyaszt az ország egy évben, az árkülönbség 300 forinttal számolva több mint 4 milliárd eurót jelentene” – mondta Nagy a HVG.hu beszámolója szerint. Nagy Márton ezek mellett ígért új családtámogatási elemeket is.
Szalay-Bobrovniczky: Komoly embereke vagyunk
Bemutatkozott az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, aki erősen Ukrajna- és EU-párti hangnemet ütött meg. Egyenesen úgy fogalmazott, hogy Svédország és Finnország felvétele a NATO-ba közvetve növeli Magyarország biztonságát. „Nem akarunk ennek a háborúnak a részesei lenni, de tudjuk, hogy kik az agresszorok, és kik a megtámadottak. Odaállunk Ukrajna mellé” – fejtegette Szalay-Bobrovniczky, célként megjelölve a haderőfejlesztési program folytatását, illetve GDP-arányosan a két százalékos védelmi költés elérését.
Szóba kerültek az új honvédelmi minisztérium üzleti ügyei is, például az oroszokkal közös vasútikocsi-gyártó biznisze, illetve cseh repülőgépgyártó cége. A miniszter úgy látja, a nemzet szempontjából értékelhető vállalkozásokat vitt, magyar nemzeti tulajdonként értékelhetjük jelenlétét nemzetközi cégekben. Viszont komoly emberek, akik komoly feladatra készülnek, így szavai szerint fel sem merült, hogy az összeférhetetlenségi szabályok előírásainak ne tegyek eleget. Szalay-Bobrovniczky elmondta továbbá, hogy nincs sorkötelezettség, ez pedig így is marad.
Csák János: Énekelünk és táncolunk
Kevesebb konkrétum hangzott el az új kulturális minisztertől, Csák Jánostól, miközben hozzá tartozik majd a felsőoktatás, a családpolitika, a gyermekjólét és a tudománypolitika területe is. Ő viszont inkább azt ecsetelte, hogy a tárcánál a négy emberi jót, azaz a kötődést, a gondoskodást, az egyensúlyt és a békét-biztonságot fogják képviselni. „A kultúra azt jelenti, amikor együtt énekelünk és táncolunk, a civilizáció pedig azt, amikor mi ülünk, mások pedig énekelnek és táncolnak” – intézkedések ismertetése helyett többek között ilyenek hangzottak el Csák Jánostól.
Navracsics rutint ígért
Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter lesz, államtitkárai szervezetileg a Miniszterelnökséghez tartoznak majd. A korábbi brüsszeli biztos úgy látta meghallgatásán, ő a garancia arra, hogy sikerül megállapodni az uniós forrásokról. Területfejlesztésért és az EU-s források felhasználásáért felelős miniszterként neki már lesz rutinja abban, hogy az Európai Bizottsággal tárgyaljon – tette hozzá. A legfontosabb feladatnak a két partnerségi megállapodás aláírását tartja, hogy lehívhatóak legyenek a források. A helyreállítási alapot illetően szerinte az év második felére rendezhetik a vitás kérdéseket. Államtitkárai között Ágostházy Szabolcsot, Latorcai Csabát és Mayer Gábort nevezte meg.
Szijjártó és Varga Judit hozták a várhatót
Szijjártó Péter eközben ott folytatja, ahol abbahagyta, kifejtve, hogy a paksi beruházás jelentős felgyorsítását kapta feladatul. Jelentős csúszásról van szó, hiszen a beruházás már 2016-ban megkapta az engedélyt, a Roszatom viszont csak 2020-ban tudta átadni a 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációt. Az építési engedélyek megadása viszont azóta sem történt meg. A külügyminiszter szerint az EU egyértelművé tette, hogy a polgári célú nukleáris együttműködés nem tartozik a szankciók alá. Szijjártó emellett az energiabiztonságot nevezte fontos kérdésnek.
Varga Judit már kevésbé barátságos hangot ütött meg az Európai Unióval kapcsolatban, az igazságügy-miniszter szerint ugyanis a fősodor „az európai integrációt minden nemzeti érdeket felülíró öncélnak tekinti”. A miniszter úgy látja, a nemzetállami hatásköröket kell rögzíteni, miközben szerinte a folyamatban lévő, hetes cikkely szerinti eljárás minden uniós jogot sért, viszont azért a kölcsönös tisztelet szellemében viszonyulnak hozzá.
