„A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke! A kormány árstopokkal és rezsicsökkentéssel védi a magyar embereket” – ujjongott Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra.
A kormányszóvivő – aki egyben a milliárdos honvédelmi miniszter felesége is – büszkén állapította meg, a magyar kormány nem háborúkról és szankciókról, hanem békéről és biztonságról beszél, szinte egyedüliként Európában. „A háború gazdasági hatásai viszont hozzánk is begyűrűztek. A szankcióknak köszönhetően drágultak az energiahordozók mellett az alapvető élelmiszerek is. A magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy árstopot vezetett be néhány alapvető élelmiszerre” – írta Szentkirályi.
Nem stimmelnek az időpontok
Ezzel az állítással csak az a baj, hogy nem igaz. A kormányszóvivő talán tévedésből, talán tudatosan állít valótlanságot. Ám az biztos, hogy a hatósági élelmiszerárak bevezetését először január 12-én jelentette be Orbán Viktor; a miniszterelnök a döntést egyértelműen az Európa-szerte magas energiaárakkal indokolta, melyek közvetve alaposan megdrágították az alapvető élelmiszereket is.
A Magyar Közlönyben ismertetett kormányrendelet szerint február elsejétől a tavaly október 15-i árakon lehet csak forgalmazni hat alapvető fontosságú élelmiszert (búza finomliszt, kristálycukor, finomított napraforgó olaj, házi sertéscomb, csirke mell és far-hát, 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tej). A hatósági ársapkát először májusig tartották fent, újabb hosszabbítás után viszont július elsejéig maradhat meg a kormányzati árszabás.
Az Ukrajna elleni orosz háború és offenzíva viszont több mint egy hónappal később, február 24-én kezdődött. Február 23-án az Európai Tanács már gazdasági szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul arra, hogy Moszkva független entitásként ismerte el aznap az Ukrajna területén létrehozott szakadár köztársaságokat és katonai támogatást ígért nekik. Másnap az offenzíva megkezdődött, az EU pedig azóta a hatodik háborús szankciócsomagot fogadta el Oroszországgal szemben.
Kifizetjük a rezsicsökkentés árát is
Az már csak hab a tortán, hogy Szentkirályi szerint rezsicsökkentéssel a családok életszínvonalát kívánja megvédeni a kormány, a piaci árak bevezetése ugyanis elmondása szerint négy és félszeres emelkedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban.
A rezsi ugyan valóban központilag korlátozott, ám az állam továbbra is piaci áron vásárolja az orosz földgázt. Azt pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem cáfolta, hogy az így kialakuló árkülönbség 1300 milliárd forintos lyukat jelent a költségvetésben. Mint cikkében a G7 levezeti, a lyukat a kormány az adóforintok átcsoportosításával tömi be, na és a rezsivédelem címszóval beszedett, 700 milliárd forintnyi különadóval. Ebben az esetben is számíthatunk rá, hogy a megadóztatott bankok, légitársaságok és biztosítók némi kerülővel, de a lakosságra hárítják tovább az új adóterhet. A rezsicsökkentés árát tehát közvetve így is a magyar állampolgárok fizetik majd meg.
Egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is azt a narratívát vázolta fel pénteki, szokásos Kossuth rádiós interjújában, hogy háborús infláció van most, részben maga a háború ténye, részben a szankciók hajtják az árakat. Ő is „elfelejtkezett” arról, hogy már év elején is száguldó árak voltak ső, a benzinárstopot tavaly november 15-én vezették be. Év elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium még azt írta, hogy a járvány és a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt egész Európában nő az üzemanyagok és élelmiszerek ára. A kormány a magyar emberek védelme érdekében, rezsicsökkentési politikája részeként vezette be tavaly év végén a benzinárstopot.
Arról a kormányfő és Szentkirályi Alexandra, vagy az ITM sem tett említést, hogy több szakértő szerint is a növekvő inflációnak nemcsak a válság vagy a háború az oka, hanem az is, hogy gazdaságélénkítő programot hajtott végre a kormány az elmúlt években, és választási költségvetése keretében idén ezermilliárd forintot szórt el a választókra.
A folyó halott, a víz minősége megfelelő
Szentkirályi Alexandrának nem ez az első furcsa nyilatkozata: a kormányszóvivő június 7-én, Sajópüspökiben járt, egy nappal később pedig a látványosan halott, szlovákiai bányamérgezéstől barnásvörös Sajó partján állva jelentette ki, hogy a folyó vizében nincs határérték feletti mérgező anyag, a paraméterek rendben vannak.
Bejelentésével szinte párhuzamosan adott ki közleményt a Greenpeace Magyarország. Ebből kiderült, hogy a május 25-én, Sajópüspökinél négy üledékmintát vettek a folyóból, a vizsgálat eredménye szerint pedig négy mintából kettőben határérték feletti volt a víz arzéntartalma.
