Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket és a feltételességi eljáráshoz kapcsolódó jogszabály-módosítások hétfőn beterjesztett első csomagját követően pénteken benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a törvénymódosítások második csomagját is. Ennek első részét már hétfőn benyújtották, a maradékot viszont péntekre ígérték, ez történt meg most – vette észre a 24.hu.
Az egyik módosítási javaslat szerint az információszabadságról szóló törvényen belül lazítja a közérdekű adatokhoz való hozzáférések költségeit és szabályait a veszélyhelyzet ideje alatt. A gyakorlatban teljesen kivezetik például azt az elemet, hogy a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit kiszámlázzák az adatokat kikérőknek. Ezt korábban sokat kritizálták. A fennmaradó költségtérítés nagyságát kormányrendelet fogja szabályozni. Szintén vége lesz a kiadásra adott 90 napos határidőnek is.
Ugyanakkor létrehoznak egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, amely Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter alatt működve ellenőrzi az uniós források elköltését. Igazgatóját az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevezi ki, és a szervezet tevékenységéről évente tájékoztatja az Integritás Hatóságot.
Emellett számos olyan ügyben, ahol eddig a veszélyhelyzetekre hivatkozva gyakorlatilag végdátum nélkül rendeletekkel kormányozhattak, most végső dátumot is írtak, nem csak azt, hogy a veszélyhelyzet lejárta után. Az is régi kritika volt ugyanis a magyar kormánnyal szemben, hogy a veszélyhelyzeteket örökké fenntartja, és ezekre hivatkozva rendeletekkel kormányoz.
Egy másik, még fontosabb javaslatban létrehozzák az Integritás Hatóságot, amely független szerv lesz, és feladata az uniós pénzekkel kapcsolatos közbeszerzések ellenőrzése. Ezt azért kellett külön törvényjavaslatban benyújtani, mert sarkalatos törvény, csak kétharmados támogatottsággal lehet elfogadni a parlamentben.
Az Integritás Hatóságot autonóm államigazgatási szervként hozza létre a kormány, ennek felállítása az egyik feltétele annak, hogy az EU ne vonjon meg összesen 7,5 milliárd euró, vagyis 3000 milliárd forintnyi támogatást Magyarországtól.
A Hatóság elnökét és két elnökhelyettesét nyílt és nyilvános pályázat alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Pályázni jogi, közgazdasági vagy pénzügyi egyetemi végzettségű, „minden kétséget kizáróan független”, a közbeszerzésekhez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó területeken gyakorlati tapasztalattal vagy tudományos munkássággal bíró, az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő személyek pályázhatnak.
Az összeférhetetlenségi szabályok szerint nem pályázhat a posztra, aki a jelölést megelőző öt évben „köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő” vagy párt, pártalapítvány tagja volt, vagy a jelölést megelőző öt évben akár önkéntes munkát végzett pártnak, pártalapítványnak.
A pályázatokat az Alkalmassági Bizottság bírálja el. Ennek a bizottságnak a tagjait nyílt, nemzetközi pályázaton választják ki, megbízatásuk öt évre szól, megbízójuk pedig az európai uniós támogatásokat auditáló szerv, az EUTAF vezetője. A törvényjavaslat benyújtásával egy időben a pályázat kiírását is megjelentette az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.
A tájékoztatásban az áll: a hatóság köteles bejelenteni más feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve - a bejelentés ügyészség részére történő egyidejű megküldésével - az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.
Ez a törvényjavaslat két részből áll, a második a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról szól, annak jogállását, működését szabályozza – írja a 444.hu.
A javaslat szerint a Munkacsoport az Integritás Hatóság mellett működne, de attól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó szervként, amely a Hatóság tevékenységébe nem avatkozhat be. A Munkacsoport a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálná, illetve javaslatokat dolgozhat ki a korrupt gyakorlatok, korrupciós bűncselekmények és gyakorlatok, például a nepotizmus és az állami és magánszektor közötti forgóajtó-jelenség felderítésével, kivizsgálásával, üldözésével és szankcionálásával kapcsolatban. De javasolhat a korrupció megelőzését, felderítésének javítását célzó intézkedéseket is, és éves jelentésben elemezheti a korrupciót.
A Munkacsoport a Hatóság elnökéből, valamint a civil szervezeteket és az állami szerveket képviselő tíz-tíz tagból áll. A nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat a Hatóság (egyben a Munkacsoport) elnöke kéri fel a Hatóság igazgatóságának döntése alapján. Ők a tíz civil tagot pályázati eljárásban, tárgyilagos kritériumok alapján választhatják ki a kormánytól, hatóságoktól, politikai pártoktól és üzleti érdekektől bizonyíthatóan független, szakértelemmel és gyakorlattal bíró pályázók közül.
A Munkacsoport munkájában konzultatív joggal az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatásága, az Országos Bírói Hivatal elnökei, valamint a legfőbb ügyész által kijelölt személyek is részt vesznek.
Mint megírtuk, a Brüsszelnek ígért első adag törvénymódosítást még hétfőn nyújtotta be a kormány, abban egyebek mellett az is megjelent, hogy a NAV aktívan segítheti majd az OLAF vizsgálatait, illetve a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályokat módosítják.
