Miközben a szülők többsége arra törekszik, hogy a gyerekei csak limitált időt töltsenek a képernyők előtt, a mozgássérült gyerekek számára hasznos lenne, ha többet használhatnának olyan számítástechnikai eszközöket és szoftvereket, melyek figyelembe veszik a sajátosságaikat. Sajnos a speciális perifériák és programok egyáltalán nem olcsók, és ezek megvásárlásához Magyarországon nem kapnak támogatást a szülők. Van azonban egy intézmény, amelyik igyekszik segítséget nyújtani a digitális tartalmak iránt érdeklődő mozgássérült gyerekek számára. Ez a budapesti Mozgásjavító, amelynek két munkatársával beszélgettünk arról, hogy hogyan teheti hatékonyabbá és élvezetesebbé a tanulást a digitális technológia.
A mozgáskorlátozott gyerekeknél elengedhetetlen, hogy bizonyos korlátozott funkcióikat az informatika helyettesítsen. A tapasztalatszerzés, a cselekvő tanulás a mozgásukban nem akadályozott gyerekek számára is tartogathat kihívásokat, ám a mozgáskorlátozott gyerekek esetében ezeket a módszereket sokkal nehezebb érvényesíteni. Ebben nyújthatnak fontos segítséget az informatikai eszközök – mondta el lapunknak Sárközi Judit, a Mozgásjavító (teljes nevén Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) intézményvezető helyettese. Elég csak arra gondolni, hogy a mozgásukban korlátozott gyerekek egy része nem képes kézzel írni, a számítógép billentyűzetét viszont tudja használni. De a matematika oktatásánál is nagyon hasznos lehet, ha a gyerekek legalább egy tablet képernyőjén egymás mellé tudják rakosgatni a különböző hosszúságú rudakat, vagy a kezük használatával számolhatják meg a dolgokat.
– A legjobb az lenne, ha az effajta cselekvő tanulást a valós tárgyakon tapasztalnák meg a diákok, de ha erre nem képesek, a virtuális megoldás is sokkal jobb a semminél – jegyezte meg Sárközi Judit. Persze ahhoz, hogy a gyerekek eredményesen tanulhassanak, speciális hardverekre és szoftverekre van szükség, a hagyományos gépeket és játékokat a súlyosan mozgáskorlátozott gyerekek nem tudják kezelni. Ma már számos olyan perifériát lehet találni a piacon, melyek megkönnyítik a gyerekek életét. Ilyenek a speciális billentyűzetek, egerek, nyomógombok vagy botkormányok. Ezek azonban egyáltalán nem olcsók. Míg Magyarországon a mozgássérültek mobilitását segítő eszközökre, például kerekesszékre jár állami támogatás, a tanulásukat segítőkre nem. Ez azért is jelent problémát, mert bizonyos eszközöket egyszerűen nem éri meg megvenniük a szülőknek, mert a gyerekek csak korlátozott ideig használják azokat.
Hasonló a helyzet a szoftverekkel is. A valóban használható tanulást segítő programok száma korlátozott, hiszen nem túl széles piaci igényről van szó. A leghasználhatóbbak ráadásul nem is ingyenesek. Ezért a Mozgásjavító maga próbál meg olyan licencszerződéseket kötni a szoftvercégekkel, melyeknek köszönhetően több gépen, több gyerek számára tehetik elérhetővé a programokat, akár otthon is. Mint azt Fleischer Sára, a Mozgásjavító digitális pedagógiai asszisztense megjegyezte, a pedagógusoknak minden kreativitásukra szükségük van ahhoz, hogy minél több gyerek számára lehetővé tegyék az önálló digitális tanulást. Ha a szülők nem engedhetik meg maguknak az iskolában használt szoftverek megvásárlását, akkor igyekeznek ingyenes, alternatív megoldásokat találni.
Jól használható digitális tananyagot szintén nagyon nehéz találni, ezért gyakran a pedagógusok készítik el azokat az osztályuk képességeinek, szükségleteinek megfelelően. Mivel a cél az, hogy a gyerekek otthon is tudjanak tanulni, ezeket igyekeznek felhő alapon, bárhol hozzáférhető módon kiépíteni. De nemcsak a gyerekek számára kell oktatóanyagokat készíteniük. A Mozgásjavító munkatársai a szülők és más iskolák tanárai számára is készítenek oktató videókat, melyekben a hardverek, szoftverek használatát mutatják be. Ez azért különösen nehéz, mert szinte minden gyerek más képességekkel bír, ezért más megoldásokra van szükségük. Mint azt Fleischer Sára megjegyezte, amikor először ment be egy speciális osztályba, sokkolta, hogy mennyire különbözőek a gyerekek. Aztán arra gondolt, hogy a normál iskolákban ugyanennyire különböznek egymástól a diákok, csak ott nem ennyire szembeszökőek az eltérések.
A digitális módszertanok kialakításából egyébként a gyerekek is kiveszik a részüket, a tapasztalataikat, módszereiket megosztják a pedagógusokkal, akik ezeket továbbadják a többi diáknak. Az egyik fiú például csak úgy tudta használni a tabletjét, ha a peremén megtámasztotta a kezét, ezért egy speciális módon rendezte át a képernyő asztalát, hogy kényelmesebben el tudja érni az ikonokat. Azóta más gyerekek is átvették ezt a módszert.
Mint azt Sárközi Judit megjegyezte: a 120 éve működő Mozgásjavítóban az elmúlt években rengeteg, a mozgássérült gyerekek digitális oktatásához kapcsolódó tapasztalat gyűlt fel, ők pedig ezeket szívesen megosztják a hozzájuk forduló tanárokkal és szülőkkel is. Arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a nem náluk tanuló gyerekek ellátogathassanak hozzájuk, és kipróbálják az eszközeiket. A céljuk ugyanis az, hogy módszertani intézményként ne csak a mozgásfejlesztés, hanem a digitalizáció terén is segítsék a mozgássérült embereket.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/50. számában jelent meg december 9-én.
