A Helyi Választási Bizottság elutasította szerdán a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk, valamint egy magánszemély helyi népszavazási kezdeményezését, mellyel a CATL akkumulátorgyárának építését kívánták megakadályozni.
A Debreciner tudósítása szerint a magánszemély kérdését azzal utasították el, hogy az nem egyértelmű, sem a kérdés, sem a következménye. A Mi Hazánk kérdésénél is az egyértelműséget hiányolták. A bizottság elnöke azt is megjegyezte, hogy Debrecen területén már most is üzemelhetnek olyan gyárak, amelyeket tiltana a népszavazás, ezért a közgyűlés nem tudna egyértelmű döntést hozni. A Momentum kérdése kapcsán azt mondta a bizottság elnöke, hogy szerinte a kérdésben több olyan kifejezés is szerepel, amelyek miatt sérül az egyértelműség követelménye. Azt is kifogásolta, hogy a kérdés nem tesz különbséget a víztípusok között, ezért itt is sérül ez a kritérium. A kúria által folytatott joggyakorlatra hivatkozva továbbá kifejtette, nem hozhat alapjogot sértő döntést a közgyűlés, egy eredményes népszavazás esetén pedig szerinte akár ezt is kellene hoznia a testületnek. Mindhárom kérdést egyhangúlag utasította el a bizottság.
„Sajnos nem lepődtünk meg, a Helyi Választási Bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer” – közölte a Momentum szerdán. Szerintük a döntés tisztázta a helyzetet: „a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége. A Momentum Mozgalom azonban nem hagyja cserben azokat, akik az igazságért küzdenek – nincs alku: stop akku! Bírósághoz fordulunk és fellebbezést adunk be a Helyi Választási Bizottság döntésével szemben.”
Később a Mi Hazánk is közölte, hogy elutasították a kérdésüket. Mint közleményükben írták, egyértelmű, hogy politikai döntés született, másrészt, hogy a kormányt nem érdekli az itt élők véleménye, erőből is át akarják nyomni a beruházást. „A nemzeti konzultácók kormánya ezúttal nem akar konzultálni. A Mi Hazánk Mozgalom felháborítónak tartja a globalista nagytőke érdekeit, a disznófejű nagyurakat kiszolgáló döntést. A határozat törvénysértő, ezért azt megtámadjuk a törvényszéken és végső soron az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A lehető legrövidebb időn belül pedig újabb népszavazási kezdeményezést nyújtunk be a Helyi Választási Bizottságnak. Ezzel egyidőben határozott és kemény lépéseket fogunk tenni a debreceni akkumulátorgyár megépítése ellen. Ennek keretében február 24-én 14 órától tüntetni fogunk Debrecen és Mikepércs határában” – írták.
Mint reggel megírtuk, délután 1 órakor ült össze a Helyi Választási Bizottság, és az akkumulátorgyárak ügyében beadott három kérdés is szerepelt a naprenden. Ezekről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Leghamarabb a Momentum önkormányzati képviselője, Mándi László nyújtotta be kérését még január 23-án. Azt kérdezné a helyiektől, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”. A kérdése hasonló ahhoz, amit az LMP nyújtott be még az ősz végén – de kicsit szigorúbb kitételt tartalmaz. Mint arról beszámoltunk, az LMP által benyújtott két kérdést akkor hitelesítették, de nem gyűjtöttek aláírásokat. Állításuk szerint azért, mert országos népszavazásban kezdtek el gondolkodni. Február 24-én a Mi Hazánk Mozgalom korábbi országgyűlési képviselő-jelöltje is benyújtott egy kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen, vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid kibocsátása meghaladja az évi százezer tonna, vagy az ivóvíz igénye eléri a napi tízezer köbméter értéket?”. A harmadik kezdeményezés Tóth-Beeri Szilvia nevű magánszemélytől érkezett. „Egyetért-e Ön azzal, hogy le kell állítani, meg kell tiltani a Debrecen közigazgatási területén belül értékes termőföldjeinken elkezdett, és a már megkötött szándéknyilatkozattal rendelkező súlyosan környezetszennyező, veszélyes anyagokat felhasználó és vizeinket jelentős mértékben megterhelő, jelentős részben külföldi munkaerővel működő akkumulátorgyárak létesülését?” – kérdezné a helyiektől.
