Állj ki magadért! Kiállunk érted! – ezzel a mottóval hirdette meg a január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkját a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), akikhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A hvg.hu értesülései szerint van olyan város, ahol minden gimnáziumban lesznek megmozdulások, de csatlakoztak az akcióhoz az újpesti Babits Mihály Gimnázium diákjai is, akik spontán ülősztrájkot hirdettek. A sztrájkkövetelések között szerepel az azonnali, 45 százalékos fizetésemelés, a tanárok kirúgásának határidejét módosító rendelet visszavonása, a tanárok heti 22-26 tanórájának 22 órában való maximalizálása, illetve a sztrájkjog helyreállítása.
A PDSZ közleménye szerint a sztrájkhullámot direkt a nyolcadikosok középiskolai felvételije utánra időzítették, de az akció alatt is tiszteletben tartják a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben.
Az akció a január 31-ére – az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulójára – meghirdetett Szolidaritás Napjával zárul, melyhez a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak a reggel 8–10-ig tartó, kétórás figyelmeztető sztrájkjukkal. Erre a napra az Egységes Diákfront ülősztrájkot szervez az iskolákban. Az egyhetes akció hírére reagálva Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár január 26-ára összehívta a sztrájkbizottság következő ülését. Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnökének közlése szerint annyian fognak sztrájkolni, mint amennyien általában részt vettek az eddigi akciókban, azaz nyolc-tízezren. – Pontos adatokat csak később tudunk mondani, de már most látszik, hogy beindult a gépezet. Volt olyan iskola, ahol reggel nyolckor a tankerület nyomására az intézményvezető követelte a sztrájkolók névsorát, pedig az csak tizenegytől vette kezdetét – mondta el Komjáthy Anna. – Ez nyilván azzal függ össze, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár múlt héten felszólította az igazgatókat és a tankerületi központokat, hogy nagyon szigorúan ellenőrizzék a sztrájkkal kapcsolatos előírások betartását.
Az egyhetes akció hírére reagálva Maruzsa Zoltán január 26-ára összehívta a sztrájkbizottság következő ülését. – Már gyűjtjük az anomáliákat azzal kapcsolatban, hogy miként akarják megakadályozni a sztrájkot, például, hogy nem értesítik ki a szülőket az intézményvezetők, úgy tesznek, mintha nem lenne bejelentve sztrájk. Jeleztük, hogy a január 23-án mindenképp szeretnénk megkapni a teljesítményen alapuló bérezésről szóló dokumentumot. Az utolsó tárgyaláson Maruzsa Zoltán még azt jelezte, hogy ezt január 9-e után eljuttatják az illetékes szervezeteknek, de ez még mindig nem történt meg. Állítólag februárban már kormány elé akarják terjeszteni, emiatt is időszerű lenne az egyeztetés – mutatott rá Komjáthy Anna.
Bár a kormányzat azt kommunikálja, hogy egyetértenek a pedagógusok magasabb fizetésének szükségességével, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter december közepén arról beszélt, a későbbiekben már eleve csak nemzeti forrásokból kell fenntartani az emelés mértékét, a kormány pedig 2030-ig ezt meg is fogja tenni. December 16-án több száz intézményvezető pedagógus vett részt a Belügyminisztérium meghívására azon az egyeztetésen, amelyet a minisztérium szervezett a közoktatás helyzetéről Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A PDSZ szerint inkább emlékeztet panasznapra a rendezvény, mint szakmai egyeztetésre, de sokan úgy érezték, Pintér Sándor belügyminiszter megalázta a tanárokat.
Az egyhetes sztrájk apropóján a Jobbik nemzeti kerekasztalt és azonnali intézkedéseket sürget az oktatás szakmai konszenzuson alapuló modernizálása érdekében. „(...) mi nem elbocsátandó cselédnek, hanem felelős értelmiséginek tartjuk a tanárokat, ezért felszólítjuk a fideszes egypárti túlhatalmat, hogy mind nekik, mind az összes magyar polgárnak állítsák helyre a sztrájkhoz való olyan jogukat, amelyeket a mi véleményünk szerint a 21. században egy uniós tagállamban élők megérdemelnek – írták közleményükben. Véleményük szerint a tanárok 50 százalékos béremelése csak a nulladik lépés a helyzet megoldására.
Mindeközben a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola nyilatkozatban jelentette be, nem vesznek részt a sztrájkban – annak ellenére, hogy a tanárai, nevelés-oktatást segítő munkatársai korábban többször is csatlakoztak a hasonló akciókhoz – mivel nem látják értelmét a kiállásnak. „Számunkra az ellehetetlenített sztrájktörvény (az óráink felét meg kell tartanunk, és ha nincs elég ember, akkor fel kell függesztenünk a sztrájkot) miatt ez a megmozdulás immár hitelét vesztette, nem értünk el vele semmilyen célt, semmilyen ésszerű lehetőséget nem ad a tiltakozásunk kifejezésére, a tárgyalások megindítására. (…) Mi úgy érezzük, hogy ez a fenyegetettség, fenyegetés, bizonytalanságban tartás az emberi mivoltunkat, az önbecsülésünket veszi semmibe. Nem vagyunk hajlandók a kormány, a miniszterelnök, az oktatásért (?) felelős miniszter, a tankerületi igazgató rendeletben meghozott engedélye szerint tiltakozni” – fogalmaztak. Az iskolai tanárai szerint csakis radikális módon lehet érdemi változást elérni, ehhez pedig vagy nagyobb számú engedetlenségre vagy tömeges pályaelhagyásra van szükség.
– Mindkettő olyan egzisztenciális problémákat érint, hogy emiatt erre nem biztathatunk senkit. Ez mindenkinek a saját döntése. Azt gondolom viszont, hogy a kormány el fog menni a falig: nem fogja érdekelni ha esetleg elfogy egy tantestület, akkor az iskolát összevonja egy másikkal. Kaptunk már arról is információt, hogy van ahol azzal fenyegetőznek, hogy a polgári engedetlenségben résztvevőket más iskolába irányítják át, ami teljes mértékben jogsértő – mondta el a PDSZ országos választmányi elnöke.
Mint ismert, a tavaly elindult pedagógussztrájkokra reagálva a kormány rendeleti úton vonta meg a sztrájkjogot. Emiatt számos pedagógus kezdett polgári engedetlenségbe, így tiltakozva a méltatlan munkakörülmények, az alacsony fizetések és a közoktatás számos más súlyos problémája ellen. Az év folyamán a diákok és szülők élőláncokkal, tiltakozó megmozdulásokkal fejezték ki szolidaritásukat a tanárok mellett. A sztrájk ellehetetlenítése miatt polgári engedetlenkedő pedagógusok közül többen kaptak figyelmeztető levelet, 15 pedagógust pedig elbocsátottak a gyermekek tanuláshoz való jogának megsértésére hivatkozva. Egy új rendelet szerint a tankerületeknek nem kell 15 napon belül elbocsátaniuk azt, aki nem veszi fel a munkáját, ezt megtehetik a tanév végéig, augusztus 1-ig.
