Szeptember elsején becsöngetnek, ugyanakkor feszült hangulatban indul a tanév a közoktatásban. Pedagógussztrájk, polgári engedetlenségi akciók, a fűtés miatti aggodalmak, tanárhiány – címszavakban, hogy mire számíthatunk a következő hónapokban. Két intézmény már bejelentette, hogy polgári engedetlenség keretében a tantestület egy része nem megy be dolgozni reggel, péntekre pedig tüntetést szervezett a Diákok a tanárokért csoport.
A pedagógus szakszervezetek még az utolsó pillanatban, a szeptemberi tanévkezdés előtt két nappal is egyeztettek a kormánnyal, konkrétan Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral. Előrelépést ugyanakkor nem sikerült elérni. Az államtitkár – az érdekképviseletek tájékoztatása szerint ugyanis – arról számolt be, nincs döntés arról, hogy költségvetési forrásból átcsoportosítsanak pedagógusbéremelésre, vagy kifizessék az eddig ki nem fizetett túlmunkát. A kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy az uniós pénzekből 2028-ig zárkóztatnák fel a pedagógusbéreket az átlagbérek 80 százalékára. A szakszervezetek viszont 45 százalékos azonnali béremelést követelnek és azt, hogy a pedagógusbért a minimálbérhez kössék: Követelés még az oktatást-nevelést segítő más munkavállalók bérének megemelése és az óraszámok csökkentése.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a pedagógushiány kezelése miatt sem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének rendezése, a Pedagógusok Szakszervezete szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból.
Az Európai Uniónak benyújtott pályázati anyagban a kormány is elismeri, hogy strukturális problémáktól szenved az oktatási rendszer, „a pedagógus-ellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás (amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érintik), a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés”. A választás előtt Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy jogosak a pedagógusok követelései, mert a bérük elmarad az átlagtól, amit az uniónak benyújtott pályázatban is megerősítenek: „A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete az alap és középfokú oktatási területen számottevően elmarad az európai átlagtól. (...) Idősödik a pedagógusállomány: 2019-ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is.” – írja a kormányzati anyag.
A két pedagógus szakszervezet a választás előtt már szervezett munkabeszüntetést, de a sztrájkot a voksoláshoz közeledve felfüggesztették. Ezek indulhatnak hamarosan újra. Eközben azok a pedagógusok, akik nem hajlandóak elfogadni a kormány által először veszélyhelyzeti rendeletben, majd később törvényben rögzített sztrájkfeltételeket – hogy az órák legalább ötven százalékát megtartják és gyermekfelügyeletet biztosítanak a sztrájk teljes ideje alatt – a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodhatnak. Vagyis a sztrájk jogi keretein kívül, jogszerűtlenül folytatnak munkabeszüntetést. Ennek a koordinálására a Tanítanék Mozgalom vállalkozott.
A fővárosban már két iskoláról tudni, ahol szeptember 1-én is polgári engedetlenségben vesz részt a tantestület egy része: a Vörösmarty Gimnázium és a Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, ahová szeptember 1-én reggel nem mennek be dolgozni az akcióban résztvevő pedagógusok.
A Budaörsi Illyés Gulya Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum már nyáron bejelentette, hogy ősztől folytatják a polgári engedetlenségi akciót, ehhez pedig már csatlakoztak például a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, ahol a Tanítani Mozgalmat vezető Törley Katalin is oktat. A civil szerveződés elképzelései szerint szeptember 5-től folytatnák tovább a polgári engedetlenségi akciókat a csatlakozó pedagógusok.
Az energiaár-emelkedés is aggodalmat kelt az oktatás szereplőiben. A közoktatásban tanuló diákok szüleinek körében széles körben terjed a szóbeszéd, hogy az emelkedő energiaárak miatt bármelyik pillanatban elrendelheti az oktatási kormányzat a koronavírus-járvány során megismert online oktatást. Ezek a várakozások vélhetően abból fakadnak, hogy a tanév rendjéről szóló jogszabályba bekerült egy rendelkezés arról, hogy amennyiben az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el. Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár viszont néhány napja úgy nyilatkozott: nem elképzelhető, hogy a fűtés költségei miatt távoktatást rendeljenek el.
A Belügyminisztérium ugyanakkor nem reagált a Magyar Hang többszöri sajtómegkeresésére, amelyben arról érdeklődtünk, mekkora plusz költséggel kell számolnia az iskolákat fenntartó tankerületeknek az emelkedő energiaárak miatt, és hogy milyen forrásból finanszírozza a kormányzat a plusz költséget.
Egyes alapítványi és egyházi iskolák már augusztusban jelezték: radikális takarékossági intézkedésekhez kell folyamodniuk, vagy szülői támogatást kell kérniük, ha a jelenlegi árak mellett fent akarják tartani a jelenléti oktatást. A Waldorf-iskolákat és óvodákat fenntartó Waldorf Szövetség állami segítséget kért. A Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnázium százezer forintos hozzájárulást kért a szülőktől erre a célra. A bencés rend fenntartásában álló Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola pedig nemrég bejelentette: az őszi szünetig szombatonként is tanítás lesz náluk, ennek fejében meghosszabbítják a téli szünetet, amivel számításaik szerint két heti fűtési költségnek megfelelő összeget spórolnak. Utóbbival kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezete attól tart, hogy mintaként szolgálhat az állami fenntartású iskolák számára hasonló intézkedések bevezetésére, ám a Klebelsberg Központ szerint nem vizsgáltak ilyen lehetőségeket, és az iskolák fűtése biztosítva van.
A Magyar Hang arra a kérdésre sem kapott választ a Belügyminisztériumtól, hogy nyújt-e az állam az alapítványi és egyházi iskolafenntartóknak kiegészítő anyagi támogatást a megnövekedett energiaárak miatt, mikor, milyen forrásból, és mennyit.
Utcai megmozdulás is lesz a tanévnyitók másnapján: szeptember 2-án, pénteken a Diákok a Tanárokért csoport szervez tanévnyitó tüntetést a budapesti Szent István téren. A demonstrációt azért hirdették meg, mert úgy vélik, a diákok saját maguk tapasztalják az oktatás hiányosságait, az egyre súlyosbodó tantervi elvárásokat és azt, hogy a kormány méltatlanul bánik tanáraikkal.
