„És igen, van, amikor valóban imádkozni kell az esőért” – mondta Tessely Zoltán országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa tavaly augusztus 20-án Agárdon tartott ünnepi beszédében, utalva a kiszáradás szélén lévő Velencei-tóra.
Az ima az elmúlt időszakban meghallgatásra talált, a nem szakértő civilek úgy érezték, sok eső esett. Bajban vagyunk azonban a felvetés egzakt megválaszolásában. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai kérésünkre megnézték az adatbázist, mint mondták, szeptember 20-ig az előző 30 napos időszakban 57 milliméter eső hullott a Velencei-tóra és térségére. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) azt írta levelünkre válaszul, hogy „a Velencei-tóra és vízgyűjtő területére az Agárdi csapadékmérő állomás adatai szerint 2022. szeptember 1-21. között, azaz 21 nap alatt 34,5 mm csapadék hullott. Ha átlagoljuk, akkor az 45,75 milliméter, bár ez nem szerencsés dolog, elég a közismert viccre gondolnunk, amelyben egy aggastyán és egy kisfiú korát átlagolják a nemzőképesség tekintetében.
A tó Agárdnál szeptember 22-én 54 centiméteres, hasonló értékeket mértek az előző időszakokban is. Az internetes fórumok tele vannak elméletekkel, melyek szerint az esőzések hatására emelkednie kellett volna a vízszintnek. Még ha nem is folyik a mederbe a vízgyűjtőből víz, a konkrétan a tóra hulló csapadéknak meg kellett volna emelnie azt. Többen arra jutnak töprenkedésükben, hogy ez csak úgy lehetséges, ha eresztik a vizet a Velencei-tóból. Megkérdeztük.
Az OVF magyarázata szerint „a csapadéktevékenység jellemzően kis intenzitással zajlott, amely nem okozott a vízgyűjtő területekről lefolyást a Velencei-tavat tápláló vízfolyásokon: tekintettel az aszályos időszakra a száraz talajba a teljes mennyiség beszivárgott. A tó vízszintjét csak a közvetlenül a felszínére esett vízmennyiség emelte meg, illetve pótolta a tó párolgási veszteségét. A tó víztömegéből a hideg időszak beköszöntéig folyamatos a párolgás. Nyári időszakban ez elérheti a napi egy tó cm-t, tavaszi-őszi időszakban pedig 4-5 naponta apadhat 1 cm-t a vízállás. A Velencei-tóból vízeresztés, vízszolgáltatás 2021-22. évben nem történt, a jelenlegi alacsony vízállás miatt ez nem is lehetséges” – írták.
Az éves csapadékmennyiség 600 milliméter – mondta felvetésünkre Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány tagja. Mi azt számoltuk ki a tavalyi deficit kapcsán – tette hozzá –, hogy ebben azért 10-15 százalék mínusz benne van. Tehát mondjuk 500 milliméter körül van az éves csapadékmennyiség a Velencei-tónál. Már ez is baj önmagában, de az is, hogy ez az év elején, meg az év végén hullik le. Tehát decemberig bezárólag még megjöhet az éves csapadékmennyiség, csak közben nyáron kipusztult minden. Olyan hosszan tartó aszály volt, hogy elképesztő iszonyú mélységben kiszáradt a talaj. Ha bárki ás egy lyukat a kertjében, akkor megnézheti, hogy 1 méter mélyen ki van száradva. Ha esik az eső, akkor először ezek a mély rétegek töltődnek föl.
Felvetődött, hogy ha kiteszünk az esőben az udvarra egy lavórt, abban óhatatlanul összegyűlik valamennyi víz. – Sántít a hasonlat, nem veszi figyelembe a Velencei-tó eredeti kiterjedését. Ami jelentősen lecsökkent. Teljesen kiszáradt például a nyugati része, a madárrezervátum. Tehát a tónak a mélységi és a kiterjedési deficiteket is le kell dolgoznia. Mindemellett a Zámolyi víztározót már leeresztették, a Pátkai vízszintje 365 centiméter. Ott a minimális üzemi vízszint 370 centiméter, tehát ha akarnának, sem tudnának onnan utánpótlást küldeni.
Kérdéseinket elküldtük Tessely Zoltánnak. Nem válaszolt. Kivételesen igazoltan: Balatonalmádiban van, a Fidesz kétnapos, kihelyezett évadnyitó frakcióülésén. Azért írtuk, hogy kivételesen igazoltan, mert a képviselő az elmúlt két évben még egyszer sem válaszolt a Magyar Hangnak a Velencei-tóról feltett kérdésekre.
Mint megírtuk, becslések szerint két év alatt a tó vizének több mint 40 százaléka tűnt el, így komplex megoldásra lenne szükség. Tessely Zoltán vezetésével tavaly készült egy 40 milliárd forintos terv a vízpótlásra, ezt azonban a kormány nem támogatta, arra hivatkozva, a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani. A terveket tartalmazó előterjesztést tíz évre titkosították.
A cikk befejezésének időpontjában időközben kisütött a Nap, tovább gyorsítva a Velencei-tó kipárolgását. „El kell ismerjük, Szent István-i ez a helyzet” – mondta Tessely Zoltán a cikk elején már idézett beszédében, közvetlenül az esőért imádkozós rész után. Így folytatta: „emberi eszközökkel és léptékkel, ahogyan élete végén szent királyunk is, megoldhatatlannak látszó helyzetbe kerültünk. Tudunk-e mi is, ma is Isten felé fordulni ilyenkor és oltalmat kérni elveszni látszó értékeinkre. Képesek vagyunk-e olyan életet élni, hogy fordulhassunk Isten felé segítségért? Méltók vagyunk-e rá, hogy meghallgasson? Beszélő viszonyban vagyunk-e egyáltalán vele? Igen. Akkor miért hagyjuk kigúnyolni magunkat ezért, hogy mi is és most is segítséget és isteni sugallatot kérünk imáinkban, hogy jó megoldást találhassunk?”
