Balázs Péter, Jeszenszky Géza és Szent-Iványi István személyében volt külügyi vezetők reagáltak közösen Orbán Viktor elhíresült tusványosi beszédére. – Ma, amikor a képernyőn élőben, „real time” látjuk és halljuk, mi történik Ukrajnában, hogy közvetlen szomszédságunkban az orosz agresszor rakétái kórházakat, piacokat, lakásokat rombolnak le, megölve a békés polgárok százait, ezreit, a legtermészetesebb emberi reakció a békevágy – indul a V21 csoport Facebook-oldalán „Legyen béke már” címen közzétett bejegyzés.
Mint írják, Orbán Viktor is a békéről beszélt az erdélyi Tusnádfürdőn, amivel minden jóérzésű ember csak egyetérthet. Ám a magyar miniszterelnök nem szólt arról, hogy milyen feltételek mellett képzeli el a békét.
– Csak egy olyan megállapodás hozhat tartós békét, amely méltányos, mindkét fél számára elfogadható és nem hordozza magában újabb háborúk csíráit. Az első világháborút lezárók békeszerződések sajnos nem ilyenek voltak – szögezi le a két volt külügyminiszter és a korábbi külügyi államtitkár az általuk jegyzett állásfoglalásban.
Épp ezért érthetetlennek tartják, hogy az a magyar politikus, aki hírnevét a szovjet csapatok azonnali távozásának 1989-es követelésével alapozta meg, most pedig az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos minden információ birtokában van, hogyan beszélhetett Tusványoson megértéssel a háborút indító orosz politikáról. Orbán ugyanis a következőket mondta: „Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, a diplomáciában ritka módon ezt még le is írták, és elküldték az amerikaiaknak is, és elküldték a NATO-nak is. […] A nyugatiak ezt az ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak róla hajlandók.”
A volt külügyi vezetők szerint ez az „ajánlat” valójában ultimátum volt: „az Egyesült Államok és szövetségesei vállaljanak kötelezettséget, hogy sosem kerülhet sor a NATO további keleti bővítésére, ráadásul vonják vissza a NATO katonai infrastruktúráját az 1997 előtti állapothoz. Ez Közép-Európa, így Magyarország NATO-tagságának kiüresítését, gyakorlatilag a tagság megszüntetését jelentette volna”.
Azt is a tényekkel ellentétes állításnak tartják, hogy a NATO elutasította a kölcsönös bizalom helyreállítását és a biztonság erősítését. Szerintük valójában nincs ok, magyarázat és mentség Ukrajna megtámadására, bárminek is nevezi ezt Putyin elnök, valójában brutális, a polgári lakosságot nem kímélő, háborús bűntettekkel tetézett háború folyik.
– Azonnal létrejöhetne egy fegyverszünet, ha Oroszország beszüntetné a harci cselekményeket, csapatait visszavonná a 2022. február 24-e után megszállt területekről – teszik hozzá. A béke megkötéséhez tárgyalni lehetne a vitatott területek státuszáról, akár nemzetközi felügyelet mellett tartott népszavazásról, kölcsönös védnökhatalmi (Schutzmacht) megállapodásról, vagy a nemzeti kisebbségek jogairól.
Úgy látják, Magyarország Ukrajna szomszédjaként és a NATO tagjaként nem szorgalmazhat olyan fegyverszünetet és békemegállapodást, ami az agressziót jutalmazza, és ami Ukrajna számára elfogadhatatlan.
Szerintük a magyar nemzeti érdekeket súlyosan sértené Ukrajna veresége, és tragédiának tartanák, ha ez a háború megjutalmazná a nemzetközi jog és több nemzetközi szerződés megsértőjét.
Végül kijelentik: azt várják a magyar kormánytól, hogy „legyen a NATO és az Európai Unió megbízható tagja, és konstruktívan vegyen részt azokban a közös erőfeszítésekben, amelyeket szövetségeseink Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése érdekében kifejtenek.”
A V21 csoportot korábbi kormányok tagjai, volt európai biztosok hozták létre 2017-ben V18 néven. Az alapítók egyik része jobboldali, a másik része baloldali kormányok alatt vállalt felelős államigazgatási pozíciót a rendszerváltás utáni két évtized során.
