„A lakhatási támogatások, a magas infláció és a nagy ütemű jövedelemnövekedés a lakásárak emelkedéséhez vezet” – mondta el a Vg.hu-nak a KPMG nemrég megjelent lakáspiaci elemzésével kapcsolatban Dános Pál, az ingatlan-tanácsadásért felelős üzletág vezetője. A régiós és a magyar sajátosságokat vizsgálva a KPMG arra jutott, a magyar lakáspiac enyhén túlárazott, de árbuborékról még nem beszélhetünk.
Bár az átlagos fővárosi négyzetméterárak még mindig alacsonyabbak, mint Bécs, Prága és Berlin lakóingatlanjai esetében, de 2013 óta Budapesten és Prágában tapasztaltak ezen a téren a legnagyobb, mintegy kétszeres növekedést. A túlárazottságot itthon jól mutatja, hogy 2013–2021 között a hazai nettó fizetések 32 százalékkal, a négyzetméterárak azonban 124 százalékkal emelkedtek, így a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló erősen szétnyílt. Ennek a mutatónak csak Németországban volt nagyobb az értéke.
A KPMG megállapítása szerint a túlárazottság a lakások megfizethetőségében is mutatkozik. Itthon az éves jövedelem 30 százalékát elviszi egy átlagos lakás négyzetméterének ára, amihez hasonlót például csak Ausztriában, Csehországban és Németországban láthatunk. Ezekben az országokban azonban sokkal magasabb az egy főre eső GDP.
Magyarországon a volt szocialista országokhoz képest meglehetősen magas, 90-92 százalék körül van a tulajdonos által lakhatásra használt ingatlanok aránya, a szakértők szerint ezért is tudunk a jövedelmünkhöz képest nagyobb összeget áldozni új otthonunkra. A hazai lakásvásárlások mögött gyakran egy másik ingatlan eladása látható. A fővárosi lakóingatlanok nemzetközi összehasonlításban is túlárazottak azoknak, akiknek nincs jelentős ingatlanvagyonuk. Az ő helyzetüket tovább nehezít az is, hogy felfelé indultak el a lakáshitelek kamatai. Ugyanakkor az új lakások értékesítése a drágulás ellenére sem okoz gondot az ingatlanfejlesztőknek. A keresletet természetesen az állam által támogatott lakásvásárlások is erősítik.
Hogy mely inflációs szint ad még nagyobb teret a befektetési célú ingatlanvásárlásoknak? Dános Pál szerint ezt nem lehet egyértelműen megmondani, hiszen az ilyen vásárlásokat nem csak az infláció, hanem a bérleti piac helyzete, a piaci hangulat, a külföldi befektetők jelenléte, illetve az alternatív befektetési formák elérhetősége és biztonsága is befolyásolja. Ezen kívül az inflációval gyengült kockázatmentes lakossági állampapírok is erősítik a lakosság ingatlanpiaci érdeklődését. A KPMG szakértője hozzátette, a saját használatra, illetve befektetési célra vásárolt ingatlanok aránya akkor is változhat, ha több támogatás szerezhető meg a saját használatra vásárlóknak.
