Az újratölthető italcsomagolás gazdasági szempontból is jobban megéri a civilek szerint, mint az egyszer használatos palackok újrahasznosítása, ezért javaslatokkal fordultak a döntéshozókhoz. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással hívta fel a figyelmet arra, hogy miért kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni, és hogyan.
Magyarországon tavaly év végén fogadta el a Parlament azt a törvénycsomagot, amely alapján 2023-tól kötelezően visszaválthatóak lesznek a többször használatos italcsomagolásokon kívül az egyszer használatos palackok, vagyis a PET-és üvegpalackok, és az alumínium italos dobozok. A csomagolóanyagok pontos körét a törvényt követő kormányrendelet határozza majd meg, amely várhatóan 2023. július 1-től lépteti majd életbe a kötelező visszaváltási díjas rendszert.
A Humusz Szövetség üdvözli a visszaváltási rendszerek hazai bevezetését, de arra hívják fel a figyelmet: nem mindegy, hogy a szabályozás a betétdíjas, többször használatos italcsomagolások használata felé mozdítja el a rendszert, vagy az egyszer használatos csomagolások használata és azok újrahasznosítása felé. Szerintük elengedhetetlen lenne, hogy az úgynevezett többutas, vagyis újratölthető italcsomagolások kerüljenek előtérbe.
A betéti díjat az új jogszabály jelenlegi formájában eltörli, helyét a visszaváltási díj veszi át, amely vonatkozik majd azokra az italcsomagolásokra, amelyeket azért vesznek vissza a kereskedők, mert újratölthetőek, de azokra is, amelyek egyszer használatosak, és újrahasznosítás céljából fogják őket visszavenni. A kétfajta visszavételre viszont ugyanazok az adózási előnyök fognak vonatkozni, ami a Humusz Szövetség szerint oda vezethet, hogy a forgalmazókat nem feltétlenül motiválja majd az adózás arra, hogy az újratölthető italcsomagolásokat részesítsék előnyben. Noha ezek a megoldások hosszú távon fenntarthatóbbak, és a Humusz Szövetség által közölt adatok szerint gazdaságosabbak is, mint az egyszer használatos csomagolások újrahasznosítása.
A Humusz Szövetség felhívta a figyelmet: a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag, többek között palackok és kupakok. Az Európai Unió számos intézkedést vezetett be a körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében.
A visszaváltás ennek eszköze lehet: azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák az egyutas italcsomagolásokra, 85% feletti újrahasznosítási arányt érnek el. Továbbá a visszaváltás hatékony eszköze a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40%-kal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.
A Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége. Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt (összesen ~2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás, 211 db/fő/év). Számításaik szerint ez 83%-kal, hozzávetőleg 340 millió darabra (35 db/fő/év) lenne csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével. Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.
Az adatok azonban azt mutatják, hogy a többutas, azaz újratölthető csomagolások használatával ennél is hatékonyabban csökkenthető a környezetterhelés. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz (PET). Egy 2020-as hazai kutatás eredménye pedig azt mutatta: borospalackok esetében a visszagyűjtési arány csupán 10%-kal való növelése is jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenéssel jár, ezáltal nagymértékben csökkenti a fajlagos környezetterhelést. Sőt, az egyutas palackokhoz képest akár 80%-os környezetterhelési csökkenés is elérhető.
A Humusz Szövetség szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha megfelelően van megszervezve, akkor az italos üvegek újratöltése hatékony megoldás, amely a társadalomnak nem csak fenntarthatósági, hanem gazdasági szempontból is megéri. Előnye, hogy a visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés majd töltőüzembe szállítás esetén ismételten használhatóak.Mindez a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését csökkenti, a környezeti előnyök pedig bizonyítottan nőnek a visszaforgatás számával.
A Humusz Szövetség az elkövetkező egy-két hónapban személyre szabott ajánlásokkal keresi meg az italforgalmazókat. Abban bíznak, hogy ezzel az alulról jövő kezdeményezéssel is többször használatos italcsomagolások irányába befolyásolhatják a rendszert.
Ehhez nyilván az üvegek tisztításához szükséges infrastruktúra is szükséges, amely Magyarországon egyelőre nem áll teljesen rendelkezésre, ezért az átállás a gyártók, illetve forgalmazók részéről is befektetést igényelne – mondta a Magyar Hangnak Szabó György, a Humusz Szövetség Nulla hulladék programjának vezetője. - Az egyik javaslatunk éppen ezért az, hogy regionális mosodák létrehozását támogassa az állam, de az italpalackok egységesítése is segíthetne abban, hogy ez a rendszer piaci alapon is működőképes legyen. Ha az állam pályázatokat írna ki a kezdeti költségek fedezésére, azzal jelentősen ösztönözhetné az átállást, de akár maga az állam is létrehozhatna és működtethetne ilyen üvegmosodákat – mondja a programvezető.
Ebben a kérdésben ugyanakkor nem feltétlenül van egyetértés a gazdaság összes szereplője között, hiszen a hulladékgazdálkodók az újrahasznosításban érdekeltek.
Az állásfoglalásban javasolják az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését, a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját és a betétdíjas termékek kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
Az állásfoglaláshoz a Humusz Szövetség és tagszervezetein kívül (Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület, GATE Zöld Klub Egyesület, Gaja Környezetvédő Egyesület, Reflex Környezetvédő Egyesület, Ürömért Egyesület, Zöld Akció Egyesület) csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Cserkészszövetség, a Felelős Gasztrohős Alapítvány és a Reloop Platform is.
