Nem kaptunk a belügyminisztertől egyértelmű cáfolatot arra, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése a Pegasusszal az utóbbi években – közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után a testület jobbikos elnöke. A fideszes képviselők ezúttal elmentek a testület ülésére, bár az ott elhangzottakat 2050-ig titkosították.
Lehetett tudni, hogy a Pegasus kémszoftver ügye lesz a főszerepben, a kormánypárti képviselők mégis elmentek a nemzetbiztonsági bizottsági hétfő délelőtti ülésére és biztosították, hogy megkezdődhessen a munka. Sőt, ott volt Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál igazságügyi államtitkár is, ő az, aki a hírek szerint Varga Judit miniszter helyett kiadta az engedélyeket, ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyes személyek megfigyelését kérte. Azonban az erről szóló napirendi pontnál elhangzottakat a maximális időtartamig, 2050. december 31-ig titkosították.
Stummer János szerint ugyanakkor azt el tudják mondani, hogy mi nem hangzott el az ülésen, hiszen az nem lehet minősített információ. – Nem kaptunk a belügyminisztertől egyértelmű cáfolatot arra, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel a bizonyos eszközzel az utóbbi években – közölte. Megfogalmazása szerint Völner Pál sem cáfolta egyértelműen, hogy történt ilyen megfigyelés. Emellett nem hangzott el a válasz arra a kérdésre sem, hogy történt-e egyáltalán a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés.
A jobbikos elnök azt is elmondta, hogy a bizottság ellenzéki tagjai egy ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek, ez azonban nem kapta meg a szükséges támogatást. – Azért lett volna fontos ez a vizsgálat, mert így betekintést kaphattunk volna a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratkora – mondta Stummer János, hozzátéve, hogy meghallgathatták volna a szolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna adatot szolgáltatni. Arra ugyanakkor „mutatott nyitottságot” Pintér Sándor, hogy 2014-hez hasonlóan, amikor már volt a bizottságnak rendkívüli ülése a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál – újra kihelyezett ülést tudjanak ott tartani. Egy ilyen eseményen tájékozódhatnának a titkos információgyűjtés jelenleg alkalmazott gyakorlatáról.
Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja az ülés egyetlen pozitívumának azt nevezte, hogy elmentek a meghívottak. Az ügy végére két dolog tehet pontot. Egy korrekt ténymegállapító vizsgálat, ezt viszont leszavazták „nem túl meglepő módon”. A másik, ami pontot tud tenni, az a 2022-es kormányváltás. Molnár Zsolt ennél többet nem tudott mondani, de – szavai szerint – egyértelműen az a gyanú erősödik bennük, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben.
Az LMP-s Ungár Péter pedig arról beszélt, hogy a fideszes képviselők és kormánytagok nyilatkozatai szerint vannak olyan esetek, amikor a nemzet érdekében bizonyos emberek ellen különféle kémszoftvereket használnak. – Az a mi kérdésünk, hogy mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével – fogalmazott, hozzátéve, hogy erre konkrétan nem kaptak választ.
Stummer János a Magyar Hangnak adott interjújában már jelezte, hogy ténymegállapító albizottságot kezdeményeznek a mai ülésen, bár nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy ezt megszavazzák-e a fideszesek. – Azt nem mondhatjuk majd el, hogy mi hangzott el, arról viszont beszélhetünk, hogy mi nem. Egyértelmű cáfolatot várunk arra a kérdésre, hogy megfigyeltek-e politikusokat, újságírókat, közszereplőket a Pegasusszal. Amennyiben zajlott adatgyűjtés, akkor milyen ügyben, milyen engedéllyel, illetve, hogy jelenleg is tartanak-e lehallgatások. De egyértelmű cáfolatot várunk arra is, hogy kerülhetett-e nem állami szervhez egy ilyen program Magyarország közigazgatási határain belül. Ha ezeket nem cáfolják, akkor azt el tudjuk majd mondani – mondta.
Mi is az a Pagasus-ügy?
Egy izraeli informatikai-biztonsági cég, az NSO olyan kémszoftvert adott el a világ számos országának, többek között Magyarországnak, amellyel a mobiltelefonok tulajdonosainak tudta nélkül meg tudják figyelni a célszemély eszközét. Az NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Ugyanakkor a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egy olyan 50 ezres telefonszám adatbázishoz jutott hozzá, amely szerint a Pegasust többek között újságírók, üzletemberek ellen is bevetették.
Az adatbázisban több mint háromszáz magyar telefonszám is szerepel, ezen számok tulajdonosa közt akad négy magyar újságíró (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Panyi Szabolcs, Szabó András – utóbbi kettő a Direkt36 munkatársa), egy magyar fotós, Varga Zoltán médiatulajdonos és hat ismerőse (köztük Chikán Attila közgazdászprofesszor), valamint Simicska Lajos fia és ügyvédje. De felbukkan még Gémesi György ellenzéki politikus, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője és kilenc másik ügyvéd, valamint Aszódi Attila és Weingartner Balázs egykori államtitkárok telefonszáma is.
A magyar kormány nem válaszolt érdemben az újságírók és politikai célpontok megfigyeléséről küldött kérdésekre. Az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottságban vizsgálta volna az ügyet, de a kormánypárti képviselők nyáron még azt mondták, nem indokolt a testület összehívása. Sőt, a fideszes Halász János politikai hangulatkeltésről értekezett.
