Továbbra is nyitott kérdés, hogy rezsivédett marad-e a távfűtés, a hőmennyiség csökkentése ugyanis nem oldja meg a távhőkassza ezermilliárdos hiányát – írja szombati cikkében a Népszava. A lap összeállítása szerint novemberben várják az első állami kompenzációt a távhőszolgáltatók az októberben induló gázév első hónapja után.
A cikk szerint már ez az első kompenzációs-számla is igen borsos lesz: a távhő cégek várhatóan 80-100 milliárd forintos igényt jelentenek be, miközben a távhőkasszában júliusban alig 11 milliárd volt. Azt, hogy most mennyi van a kasszában, nem árulta el a Népszavának a kormányzat. „A cégek évek óta kompenzációt kapnak a valódi költségeik és a rezsicsökkentett ár közötti különbség fedezésére, csakhogy az elszabaduló energiaárak miatt a kiadásaik és a bevétel közötti differencia most minden eddiginél gyorsabban nő” – jegyi meg az írás.
A Népszavának beszélt Bali Gábor, energetikai szakértő. A korábban a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének konferenciáján a távhőpiac helyzetét elemző szakember azt mondta: „Ha a szolgáltatók nem kapják meg a költségeik és a bevétel közötti különbözetet és nem tudják kifizetni a gázkereskedőt, akkor elindulhat egy folyamat, amelynek a végén a kereskedő szélsőséges esetben elzárhatja a gázcsapokat. Ennek természetesen van egy technikai átfutási ideje, amit befolyásol a kereskedő és a távhőcég közötti szerződés. De ha a kikapcsolás megtörténne, akkor a szolgáltató gáz híján nem tudna miből hőt előállítani, így az általa ellátott területen megszűnne a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Ilyen még nem volt Magyarországon, de most megtörténhet, ha a távhőkasszában nem lesz ott a megfelelő összeg.”
– A távhőszolgáltatók az önkormányzatokkal ellentétben nem idén, az elszálló energiaárak láttán fordultak a kormányhoz energiakompenzációt kérve, ezt számukra évek óta jogszabályok biztosítják. A fogyasztói árat ugyanis a rezsivédelmi program keretében a kormány 2014-ben befagyasztotta, azóta a cégek bevétele változatlanul 115 milliárd forint évente, ami egyre kisebb mértékben fedezi a szolgáltatás költségét. A sorozatos csődök elkerülése érdekében a távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére támogatást kapnak az állami távhőkasszából. Ez a korábbi években 20-50 milliárd forint körüli összeg volt, de idén már októberig 90 milliárdra emelkedett. A helyzet azóta tovább élesedett – jegyzi meg a cikk.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – a jobb árban bízva – az utolsó pillanatig kivárva, augusztus végén rekord magasan több mint 300 euró/MWh-s áron rögzítette a földgáz referencia költségét, amely áron a távhő cégek beszerezhetik a szükséges földgázt 2022 végéig. „A szolgáltatók energiaköltsége így éves szinten elérheti az 1100 milliárd forintot, vagyis az államnak csaknem 1000 milliárdot kellene beletennie a távhőkasszába jövő októberig ahhoz, hogy a távhőszolgáltatás folyamatos legyen” – olvasható a Népszava cikkében.
Mivel az energiahivatal ezt a magas árat nem egész évre, csak 3 hónapra rögzítette, így ez jóval kevesebb is lehet, ha például a 2023 első negyedéves árat jókor, jobb áron rögzítik. Mint Bali Gábor hangsúlyozza: „a távhőkassza feltöltése az állam feladata a jelenlegi távhő piaci modell szerint. A szolgáltatók körében erős az aggodalom a jövőt illetően, de miután más lehetőségük nincs, bíznak abban, hogy a kormány megoldja ezt a kényes helyzetet”.
