Az Oroszországra kivetett brüsszeli szankciókat bírálta leginkább az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján napirend előtt elmondott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök ezeket tette felelősség mind az energiaárak, mind pedig az infláció emelkedéséért. Az ellenzéki pártok ugyanakkor azt hozták fel, hogy azokat a magyar kormányfő is megszavazta, ráadásul a drágulás jóval korábban kezdődött. Orosz függés, rongyemberség, szankciókirály – csak néhány hívószó a nagyjából kétórás vitából.
Az elmúlt hónapokban sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus emelkedése miatt. Ami körülöttünk történik, most a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket – mondta Orbán Viktor az Országgyűlés őszi évadnyitó ülésén a pulpitusról. Mint kifejtette: háború van a keleti szomszédságunkban, mégis lépésről-lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális lenne, de a nyugati világ globális következményeket értek el. – Mára lokális fegyveres háborúval és globális gazdasági háborúval állunk egyszerre szemben – fogalmazott a miniszterelnök. Arra kell készülni, hogy ez a háború a szomszédunkban idén és jövőre is folytatódik. – A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán – tette egyértelművé. Arról beszélt, hogy a költségvetésben honvédelmi alapot hoztak létre, mert költenünk kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére. Vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek, dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az embereket – mondta.
Orbán Viktor szavai szerint a családokat leginkább az infláció és az energiaárak emelkedése sújtja. Nemzetközi példákat sorolt, hogy mennyi ország küzd az uniós mértéket meghaladó inflációval, mindenhol nő a költségvetési hiány és emelkedik az államadósság. – Láttam már jó néhány gazdasági válságot, az Antall-kormány idején 35, a Horn-kormány idején 28 százalék feletti inflációt – mondta, hozzátéve, hogy 2010 előtt pénzügyi válság okozott fejfájást. Emellett két éve is átélt az ország egy gazdasági visszaesést, amit a járvány okozott. Most, 2022-ben a gazdasági bajok az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók okozzák a sokszorosára emelkedő energiaárakat és emiatt az inflációt, vagyis a brüsszeli politikai döntések a felelősek.
Áprilisban – mint mondta – még joggal gondolták, hogy tervezhetően alakulnak a gazdasági körülmények a háború ellenére is. Ám utána elfogadták Brüsszelben a szankciókat, beleértve az olajszankciót is és szóba került a földgáz is. Mindeközben az amerikai gáz- és áram ára töredéke az európainak, vagyis az uniós országok „szankciós felárat fizetnek”. Az energiaárak emelkedése kihat az élelmiszerek árára is. A mai három-négyszeresére emelkedő energiaár rögtön 15-20 százalékos inflációt jelent. – Ha megszűntetnék a szankciókat, az árak a felére esnének vissza és az árak is felére csökkennének – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint a szankciók bevezetésekor azt ígérték, hogy nem Európának fog fájni. – Nyugodtan kimondhatjuk, a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem estt térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, Európa pedig lábon lőtte magát – fejtette ki. Szavai szerint egész Európa választ vár Brüsszeltől arra a kérdésre, hogy meddig fogják ezt csinálni, ha így megy tovább, egész Európa belegebed, ideje erről amerikai barátainkkal is őszintén beszélni.
A kormányfő közölte, a gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte, de érveinket figyelmen kívül hagyták és a szankciókat minden tagállamra ráerőltették. Vagyis azok bevezetése nem demokratikus módon történt, arról a brüsszeli demokraták és az európai elitek döntöttek. Az árát azonban az európai emberek fizetik meg. Véleménye szerint meg kell ismerni az emberek véleményét, ezért Európában elsőként megkérdezik róla az embereket. Nemzeti konzultáció indul, ahol a magyarok elmondhatják a véleményüket, egyetértenek-e a szankciókkal, támogatják-e újak bevezetését.
Segítség a családoknak és vállalkozásoknak
A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását, van elegendő földgáz, villamosenergia és kőolaj is – szögezte le, egyértelművé téve, hogy a gáztározókat feltöltötték és az oroszokkal újabbakról állapodtak meg. Elrendelték a hazai gáz kitermelésének emelését, a Mátrai Erőmű újraindítását, a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják és „végre” hozzákezdenek Paks II-höz is. Arra kérte a baloldali pártokat, hogy ne akadályozzák tovább az atomipar fejlesztését. Majd azt sorolta, hogy meghosszabbították a benzin és élelmiszerárstopot, ez lesz a kamatstoppal is, a rezsicsökkentés pedig fennmarad az átlagfogyasztásig. Itt megjegyezte, hogy a magyar támogatás itthon az átlagbér 36 százalékát teszi ki, Ausztriában ez 5 százalék. Beszélt a miniszterelnök a kivetett extraprofitadóról, a kedvezményes tűzifa- és barnaszén programról.
– A kormány felfogásában a családok megsegítése áll az első helyen – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy rögtön utána a vállalkozások következnek. Itt felidézte a számukra meghirdetett programokat és „ha kell”, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.
A kormányfő bejelentette azt is, hogy a családtámogatást tovább szélesítik.
A következő tíz év legnagyobb fejlesztése
A miniszterelnök elmondása szerint a kormány frissítette közép- és hosszútávú energiastratégiáját, a villamosenergiarendszer teljes átalakításának terve is elkészült. Ez 16 milliárd eurós beruházást jelent Paks II. költségeit nem számítva. A következő tíz év legnagyobb fejlesztése ez, összesen 32 nagyberuházást valósítanak meg. A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte, de ha Brüsszel mégsem adja oda, akkor „más forrásból” szerzik be a szükséges összegeket. Ehhez már megkezdték a szükséges tárgyalásokat.
Orbán Viktor azt is egyértelművé tette, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét a Brüsszellel fennálló viták ellenére is. Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle – mondta, hozzátéve, hogy ez a mi hozzájárulásunk az európai népeknek.
A jövő
Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása után bármikor. A szankciókat problémákat okoznak, de a kormányfő lát esélyt arra, hogy ebből a válságból is megerősödve jöjjünk ki.
Toroczkai László: Nem hallottunk semmi újat
A Mi Hazánk elnöke szerint semmi újat nem mondott Orbán Viktor, pedig igazi nemzeti konzultációra szükség lenne. Egyúttal feltette a kérdést, hogy ha ennyire bírálja a miniszterelnök a szankciókat, akkor miért szavazta meg azokat. Ha azonban őszintén képviselné a kormány a magyar emberek érdekeit Brüsszelben, akkor bírná a Mi Hazánk támogatását. A pártelnök ezután korábbi kéréseikről is beszélt, például, hogy a számlákon a rendszerhasználati díjat csökkentsék vagy engedjék el, hiszen az világviszonylatban is elképesztően magas és csökkentsék az áfát is. Digitális adót is javasolt a nagy tech-cégekre, ahogyan egy sávos vagyonadót is a milliárdosok részére. Ide sorolta a multik támogatásának csökkentését vagy a teljesen felesleges romaügyi programok leállítását.
Ungár Péter: Mit tettek eddig az orosz függés ellen?
Az LMP társelnöke azt bírálta, hogy már a háború előtti 10 évben sem tett semmit a kormány az orosz függés ellen. A szélenergia tiltását is kritizálta, ahogyan azt, hogy adóztatják a napelemeket. Hiányolta, hogy a miniszterelnök nem beszélt a lakossági szigetelésről, hogyan lehetne így csökkenteni a fosszilis energiával szembeni kitettséget. Amikor Ungár Péter felrótta, hogy korábban még azt is mondták, hogy nem lesz háború és nem lesz globális háború, a kormánypárti padsorokból az a válasz érkezett, hogy soha nem történt ilyen. Ekkor Kövér László házelnök a saját párttársait kérte, hogy hallgassák végig csendben az ellenzéki politikust. Később azt a kérdést is feltette: mit kellene tenni, hogy Oroszország azt érezhesse, már nem tudja folytatni a háborút. Szerinte ugyanis ez az alternatíva-kínálás elmaradt. – Mindenki hülye Vilniustól Szófiáig? – kérdezte, arra utalva, hogy más országok kormányai szerint a szankciók jelenthetik a megoldást.
Lukács László György: Egyes helyen a miniszterelnököt szankciókirálynak hívják
A Jobbik politikusa arról beszélt, hogy nem a Nyugatnak van elsődleges szerepe a háború leállításában, hanem Oroszországnak. Majd azzal folytatta, hogy a kormányfő a szankciókat megszavazta Brüsszelben, azt pedig senki nem várta, hogy ez egyből leállítja a konfliktust. Ő is feltette a kérdést, hogy ha nem a szankciókban gondolkozunk, akkor hogyan lehet eljutni oda, hogy az orosz fél visszamenjen a határain belülre. A szankciók elmondása szerint igenis működnek az oroszoknál, exportjuk és importjuk 30 százalékot meghaladóan esett, 22 százalékos náluk az infláció.
Szabó Tímea: Már megszoktuk, hogy az esetek többségében nem mond igazat
A Párbeszéd politikusa azt hozta fel, hogy a régióban nálunk a legmagasabb az infláció és európai szinten is sereghajtók vagyunk. Az elmúlt 30 év legnagyobb válsága áll előttünk, a kormány mégsem vállal ezért semmilyen felelősséget. Még a kampányban is azt ígérte, hogy nem lesznek megszorítások és megmarad a rezsicsökkentés, ezekről mára kiderültek, hogy hazugságok voltak. A kenyér ára 100 százalékkal emelkedett, a gázszámla hétszeres lesz, miközben az átlagnyugdíj 160 ezer forint. A kormányfő fizetését ezzel szemben fel lehetett emelni nyáron a duplájára, így az 3 millió lesz. Az energiaszámlákon lévő rendszerhasználati díjat mindeközben nem hajlandók csökkenteni. A politikus nemzetközi példákat sorolt, hogyan segítenek más országok a lakosságnak, például átvállalják a gáz árában az áfát vagy egyszeri támogatást nyújtanak.
Gurmai Zita: Soha nem látott megélhetési katasztrófa küszöbén állunk
Az MSZP-s képviselő a megélhetési válságot és a forint gyengülését, az élelmiszerek árának emelkedését hozta fel, amit a kormány „tétlenül néz”. Hiába fognak mindent a háborúra, a brutális drágulás már azelőtt elkezdődött. Ezért nevezte ordas hazugságnak, hogy Orbán Viktor mindent a háborúra és a szankciókra hárít. Feltette azt a kérdést is, hogyan lett a Pakson 12 forintért termelt áramból 70 forintos ár, ahogyan arra is kíváncsi volt, hogy miért nem csökkentik az energián a befizetendő áfát.
Gelencsér Ferenc: A kormány éppen bedönti a középosztályt
A Momentum elnöke azt bírálta, hogy miközben Orbán Viktor arról beszél, hogy a szankciók működnek, ő is ugyanúgy megszavazta azokat korábban. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor a szankciók működnek és béke csak akkor lesz, ha Ukrajna megnyeri a honvédő háborúját a háborús bűnösök ellen. Rátért a családokra, mert szerint tízezrével nem tudják majd kifizetni a téli fűtést, vagyis a kormány éppen bedönti a középosztályt.
Kocsis Máté: Igaz-e...?
Igaz-e, hogy a háború kitörésekor nem voltak olyan magasak az árak, mint most? Igaz-e, hogy a szankciók elfogadása után kétszeresére és háromszorosára nőttek az árak? Igaz-e, hogy Brüsszel nem ezt ígérte? Igaz-e, hogy az energiaszankciók hatnak az élelmiszerárakra? Igaz-e, hogy a kormány átlagosan 180 ezer forintot ad a magyar családoknak a rezsiszámlába az átlagfogyasztásig? – sorolta kérdéseit a Fidesz frakcióvezetője, jelezve, hogy minderre a válasz az, hogy igen, igaz. Egyúttal azt kérte, hogy a baloldal hagyjon fel a jelenlegi politikájával.
Gyurcsány Ferenc: Miközben a kormányfő Putyinnak szalutál, Brüsszelnek letérdel
A Demokratikus Koalíció elnöke arról beszélt, hogy a kormány a háborús bűnöst védi és „kezet fog a gyilkosokkal”. – Van rongy ember, vannak még rongyabbak és van a legrongyabb ember – mondta, hozzátéve, hogy a kormány tagjai ezek közé fognak tartozik. Amit a kormányfő tesz, nemcsak erkölcstelen, hanem ésszerűtlen is, „azt gondolom, hogy fogják a fiút”. A politikus arról is beszélt, hogy miközben a kormányfő Putyinnak szalutál, Brüsszelnek letérdel. Szánalmasnak nevezte a kormányt, majd jelezte, „előbb-utóbb vége lesz”.
Orbán Viktor reakciói
A miniszterelnök szerint a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik és a DK, vagyis a magyar baloldal a hozzászólások alapján egyértelműen a háború és a szankciók oldalán áll.
Toroczkai Lászlónak azt üzente, hogy a szankciókat 6 havonta újra meg kell szavazni, így nem időszerűtlen a nemzeti konzultáció. Korábban azért voksolt igennel, mert az olajat érintően mentesítést kaphattunk több országgal együtt. A gázra és a nukleáris kérdésekre vonatkozó szankciók egyébként azért nem kerülnek napirendre – mondta Orbán Viktor –, mert azt mi nem engedjük, hiszen nem szavaznánk meg.
A rendszerhasználati díj kapcsán azt mondta, hogy az azért létezik, mert a megújuló energia költségeit rá kell vezetni. Vagyis, ha kevesebb lenne ez a díj, akkor kevesebb megújuló is lenne. Az áfacsökkentést sem tartotta észszerűnek, hiszen az onnan befolyó összegeket a rezsicsökkentésbe alapba teszik.
Ungár Péternek a kormánynak azzal válaszolt, hogy 2010. után első lépésük volt a Gyurcsány-kormány által az oroszoknak eladott Mol-részvényeket visszavásárolták. Visszavásárolta a kormány a gáztározókat is. Beszélt arról is, hogy a szélenergiáról viták zajlanak, egyelőre nincsenek meggyőződve arról, hogy szükséges az újraindításuk.
Orbán Viktor azt is leszögezte, hogy ezt a háborút csak egy orosz-amerikai tárgyalás tudja lezárni, Európának arra kell törekednie, hogy lehessen beleszólása.
Végezetül a miniszterelnök felhozta, hogy a baloldal kampányát külföldi forrásból fedezték. Ezzel arra utalt, hogy Márki-Zay Péter lapunk podcastjában elárulta: több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. A kormányfő szerint pedig, ha valamit adnak, azért kérnek is cserébe, az ellenzék ezért támogatja szerinte a háborúban az amerikai álláspontot.
