Az április 3-i választás és az Országgyűlés ünnepélyes megalakulása óta hétfőn tartja első, rendes ülését az újonnan felállt parlament. Bemutatkozik parlamenti képviselőként a Momentum frakcióját vezető Fekete-Győr András és a Mi Hazánkot irányító Toroczkai László.
– A brüsszeli javaslat felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával – Orbán Viktor szavait ismételte meg a hétfői parlamenti ülésen Szijjártó Péter, amikor nem meglepő módon az olajembargóról szóló újabb uniós szankciós csomag kapcsán szólalt fel. A külügyminiszter azt fejtette ki, hogy az energiaellátás nem filozófiai és politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság kérdése. Földrajzi helyzetünk és elhelyezkedésünk, illetve a szállítási útvonalak pedig meghatározzák a helyzetünket. Az olajembargó elfogadása elmondása szerint 700 forintos benzin-, és 800 forintos gázolajárhoz vezetne.
– Ez a javaslat problémát jelent és nem tartalmazza a megoldást. Amíg nincs megoldás, Magyarország ezt a szankciós csomagot nem szavazza meg – szögezte le.
A jobbikos Lukács László erre válaszul arról beszélt, hogy a kormánynak 12 éve lett volna az energiafüggőség csökkentésére, azonban ebben nem történt érdemi lépés. Az LMP-s Ungár Péter is hozzá hasonlóan az energia-önrendelkezést sürgette, ugyanakkor ő elsősorban a „magyar zöldenergia” fontosságát emelte ki. A párbeszédes Tordai Bence ugyancsak a források diverzifikálását hangsúlyozta, az LMP-hez hasonlóan a zöld energiára való átállást sürgette. Az MSZP-s Gurmai Zita azzal kezdte, hogy háborús helyzetben nem tartja szerencsésnek az atombomba szó használatát, majd képviselőtársaihoz hasonlóan ő is a kiszolgáltatottság csökkentését nevezte fontosnak és az ehhez szükséges tervet hiányolta.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője képviselt némileg más álláspontot, hiszen arról beszélt, hogy csak olyan szankciókat támogatnak, amelyek a magyar érdekkel nem ellentétesek, majd azt hangsúlyozta, hogy ez nem a mi háborúnk.
A napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az ülés, mégpedig Ungár Péterrel. Arról beszélt, hogy 2020 óta a covid és a háború miatt folyamatos válságkezelés van itthon, ez pedig megmutatta, hogy a rendszerváltást követő 30 év feszítő egyenlőtlenségei nem eltagadhatók. Példaként említette a multikat kiszolgáló gazdasági rendszert, illetve azt, hogy ő milliárdosként ugyanannyit adózik, mint például egy szociális dolgozó. Szijjártó Péter erre válaszul azt fejtette ki, hogy ők mindig a segély helyett munka elvében hittek és ennek megfelelően hoztak döntéseket. Majd felsorolta, hogy 2021-ben a magyar gazdaság soha nem látott növekedési ütemet mutatott fel, soha ennyit nem exportáltunk és soha ennyien nem dolgoztak.
– A Párbeszéd frakciója visszatér az alapokhoz, ha az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, akkor mi itt a népet fogjuk képviselni – erről beszélt Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője, ígérve, hogy nekik az ember fog számítani, nem a profit. – Elveszítik vásárlóerejüket a bérek, a nyugdíjak, a társadalmi juttatások – sorolta. Nincs segítsége a tömegesen elbocsátott dolgozóknak sem, a kirúgott Tungsram dolgozóknak sem a Fidesz-kormány, hanem Karácsony Gergely nyújt segítséget – mondta. Szerinte már készül a „durva” fideszes megszorító csomag is. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára viszonválaszában örömét fejezte ki, hogy a Párbeszéd végre megtalálja a saját hangját, mert ez eddig soha nem sikerült nekik, önállóan sem indultak még a választáson. A kormánypárti politikus szerint a hamis valóságérzékelés a politikában sokáig nem probléma, de aztán a választópolgárok elmondják a véleményüket, és akkor kiderül, ez nem egyezik a politikusok által fújt lufival. Ezt követően felsorolta a kormány intézkedését a megélhetés megkönnyítésére: több ágazatban nőttek a bérek, a családok kaptak adóvisszatérítést, lett 13. havi nyugdíj is.
Toroczkai László elsőként szólalt fel parlamenti képviselőként és azzal a krédójukkal kezdte: Magyarország a magyaroké. Egyúttal egyeztetést szeretne a pártok között, hogy eljuthassanak egy „alkotmányozó nemzetgyűlés irányába” és úja alaptörvénye lehessen az országnak, amelyet minden magyar a magáénak érez. Kitért Budaházy György és „a hazafiak” korábban kiszabott büntetésére, azt kérte, hogy támogassák az egyéni kegyelmeket. Orbán Balázs válaszában vitatta, hogy ne lenne elég magas az alaptörvény társadalmi támogatottsága. Ha pedig az ellenzéki párt az alaptörvényt támadja, akkor olyan intézkedések ellen szólalnak fel, mint például a kerítés, a bevándorlásellenes politika vagy a Brüsszellel szembeni érdekképviselet. – Van esély arra, hogy egy új Jobbik alakul – mondta az államtitkár képviselőtársának, jelezve, hogy a Jobbik útja elrettentésül szolgál. Így annak szorítanak, hogy ne így végezzék.
Az MSZP-s Gurmai Zita az európai egység és a béke iránti oltatlan szomj megőrzéséről beszélt. Rétvári Bence államtitkár ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék nem hallja meg az emberek szavát, hiszen a választás előtt és azután is fegyverszállításokat követelnek. Ezt ugyanakkor a kormány nem fogja engedni, mi orvosi segítséget küldünk.
Tisztelt Országgyűlés; először mondom ki ezeket a szavakat és szeretném, hogy ez így is legyen – ezzel kezdte első felszólalását Fekete-Győr András. A politikus ugyanis úgy vélekedett, hogy ez egy megtépázott tekintélyű parlament, de parlament. Olyan országért fognak dolgozni, ahol a keleti elnyomás helyett szabad a sajtó, a mindennapi munka, az élet. Válaszéként Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára sok sikert kívánt nekik, míg frissen bejutott pártnak. Ugyanakkor felidézte, hogy néhány hete még éppen a Momentum akarta bojkottálni a parlamenti üléseket. Végül külön javaslatokat is megfogalmazott nekik például arról, hogy ha a magyaroknak van egy álma, egy olimpia, akkor ne fúrják meg.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a rekordméretű inflációról és az áremelkedésről beszélt, miközben a családi pótlék vagy éppen a nyugdíjminimum összege ugyanannyi, szavai szerinte egy kibontakozó válsághelyzetben vagyunk. Ezért családokat segítő intézkedéseket javasolt, hogy a magyar fiataloknak kedvük és lehetőségük legyen a szülőföldjükön maradni és családot alapítani. Dömötör Csaba válaszában a kamat-, az élelmiszerár, és a benzinárstopot hozta fel, a 13. havi nyugdíjat vagy éppen az adóvisszatérítést. Azt a kérdést is feltette emellett, hogy miért nem szólal fel Jakab Péter pártelnök? Szerinte ugyanis akkor választ kellene adni néhány kérdésre, például, hogy „pár év alatt leszalámizta, bocsánat, leparizerezte a pártját”.
Dömötör Csaba a Jobbikkal kapcsolatban felmerült nemierőszak-kísérlet esetét is szóba hozta, majd azt kérdezte, hol vannak ilyenkor a baloldali politikusok? – Hol van Gurmai Zita, hol van Kunhalmi Ágnes, hol van Kálmán Olga? – tette fel a kérdést.
A Fidesz frakcióját vezető Kocsis Máté azzal kezdte, hogy megköszönte a választók szavazatait április 3-án. – Alázatot, munkát és szolgálatot kell, hogy jelentsen – így fogalmazott annak kapcsán, hogy a kormánypártok több mint 3 millió voksot kaptak. Az ellenzék egyetlen győztesének Gyurcsány Ferencet nevezte, a többi pártot pedig a Demokratikus Koalíció tagozatainak nevezte. Zöld tagozatnak hívta az LMP-t, ifjúsági tagozatnak a Momentumot, fasiszta tagozatnak a Jobbikot, nosztalgia tagozatnak az MSZP-t és tengerentúl tagozatnak a Párbeszédnek.
