A benzinárstop lejártáig van ideje gondolkodni a kormánynak a „szuperbérlet” vagy más néven „klímabérlet” esetleges bevezetéséről – legalábbis erről beszélt az Országgyűlés hétfői ülésén Koncz Zsófia. Az államtitkár az LMP-nek válaszolt így, a zöldpárt ugyanis egyre erőteljesebben sürgeti egy ilyen konstrukció bevezetését.
Németországban a három hónapos nyári időszakra vezették be a 9 euróért (mintegy 3500 forint) kapható kedvezményes havi bérletet, amellyel a városokon belüli közlekedés és a regionális vonat-, illetve buszjáratok is használhatók. Az LMP hetek óta feszegeti a kormánynál, hogy mikor vezethetik be Magyarországon is az általuk klímabérletnek nevezett kedvezményes konstrukciót. Koncz Zsófia államtitkár hétfői válaszából az derült ki: a kormány a benzinárstopot egyelőre elégséges intézkedésnek tartja, az államtitkár megfogalmazása szerint ugyanis „a benzinárstop lejártáig van ideje gondolkodni a kormánynak” a kedvezményes szuperbérlet bevezetésén. Azzal érvelt, hogy Németországban nincs érvényben a magyarországihoz hasonló benzinárstop és rezsicsökkentés sem, ezért van még ideje a magyar kormánynak, hogy megvizsgálja a kedvezményes bérlet bevezetését és a németországi tapasztalatokat.
Korábban Palkovics László technológiai és ipari miniszter úgy nyilatkozott, hogy német példa alapján megvizsgálja a kormány a kedvezményes városi és regionális bérlet bevezetésének lehetőségét, és erről hamarosan döntés születik. A Magyar Hang hétfőn kereste az Ipari és Technológiai Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy született-e már döntés.
Az LMP mindenesetre már bejelentette: törvényjavaslatot nyújtanak be az általuk klímabérletnek nevezett intézkedésről, mert a kormány a bejelentés óta nem lépett az ügyben.
Kanász-Nagy Máté (LMP) országgyűlési képviselő szerint lenne jelentősége annak, hogy már a nyár folyamán bevezetik-e a klímabérletet, mert – mint fogalmazott – nagy a forgalom a benzin piacán júliusban, mivel ez a nyaralási szezon és az aratás ideje is. Kanász-Nagy Máté szerint a klímabérlet hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakuljon ki üzemanyaghiány. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a benzinkutakon a Mol és több más vállalat is ötven literben maximálta az egy alkalommal tankolható benzin mennyiségét, és arra, hogy a közelmúltban már egy autós szervezet is tömegközlekedésre szólított fel, üzemanyagtakarékosság céljából. A képviselő már nem először érdeklődött, hogy a kormány be akarja-e egyáltalán vezetni a bérletet, vagy „megvárják, hogy még több ember fog autózni a nyomott üzemanyagár miatt”
Németországban június elsejétől, három hónapra vezették be a 9 Euróért (3500 forint) vásárolható havibérletet, amely a helyi közlekedésre és regionális vonat- és buszközlekedésre használható. A bevezetését a növekvő energia-és benzinárakkal indokolták, a bérlettel a lakosság megnövekedett költségeit kompenzálná a német szövetségi kormány. A bérlettel minden németországi úticélra el lehet jutni, ahol vasút- vagy buszállomás található, ám a távoli úticéloknál ez több átszállást igényelhet, mert bizonyos távolsági járatok, például az Intercityk nem használhatóak a 9 eurós bérlettel – néhány esetben akkor sem vehető igénybe az IC, ha azzal csak regionális úticélt szeretne megközelíteni az utas. A magánszolgáltatók által üzemeltetett járatok, például a Flixbus távolsági buszhálózata sem használható ezzel a bérlettel. A kedvezményes bérlettel elsősorban az ingázókat akarták saját autójukból a tömegközlekedésre csábítani. Az intézkedés népszerű lett, az első hetekben számos útvonalon zsúfoltsághoz vezetett, a közlekedési vállalatok kénytelenek voltak több járművet és plusz személyzetet munkába állítani. Németországban a közlekedési vállalatok kiesett bevételét, 2,5 milliárd eurót a szövetségi költségvetésből térítik meg a tartományoknak.
A Magyar Hang a Magyar Államvasutakat is kereste, többek között azokkal a kérdésekkel, hogy velük egyeztetett-e a kormány egy hasonló intézkedésről, ez mekkora bevételkiesést és forgalomnövekedést jelentene, és képes volna-e a MÁV kezelni egy jelentősen megnövekedett utasszámot, de az állami vasúttársaság egyelőre nem reagált a megkeresésre. A legnagyobb városi tömegközlekedési szolgáltató, a fővárosi Budapesti Közlekedési Központ már korábban jelezte: ők is a sajtóból értesültek a Palkovics László által felvázolt tervekről, senki nem egyeztetett velük. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ehhez később annyit fűzött hozzá: a kiesett bevétel pótlására mindenképpen szükség lenne, ha a kormány bevezetné a kedvezményes bérletet. A Magyar Hang úgy tudja: a fővárost azóta sem kereste a kormány a szuperbérlet ügyében.
A már benyújtott költségvetési törvényjavaslatban egyébként sincs elkülönítve forrás erre a célra, bár a költségvetést még nem fogadták el, így a parlament elfogadhat még módosító indítványokat. Az LMP úgy kalkulál, hogy Magyarországon három hónap alatt 100 milliárd forint kiesést jelentene a szuperbérlet kínálta kedvezmény, amit a párt abból fedezne, hogy „a főleg szennyező multinacionális cégek” társasági adójának felső kulcsát 25 százalékra emelnék. Erről a héten nyújtanak be törvényjavaslatot a Parlamentnek.
