Magyarország beszédkultúráján lenne mit fejleszteni – véli dr. Hoványi Márton retorikatréner, az ELTE egyetemi adjunktusa, aki szerint magas fokú, akár PhD végzettségű szakemberek is nehézségekkel küzdenek kommunikációs téren. Dr. Nagy Fruzsina mentálhigiénés retorikatréner, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója szerint a kommunikációs nehézségek abból is fakadnak, hogy az embereket gyerekkoruktól kezdve sérülések érik személyiségfejlődésükben. Azonban minden terület formálható, az ékesszólás tudománya pedig kitartással, szorgalommal magas szintre fejleszthető – ebben nyújt segítséget a Szónok Születik Retorikaiskola, amelynek két alapítójával és vezető trénerével beszélgettünk.
– Mit jelent a retorika?
Dr. Nagy Fruzsina: A retorika az ékesszólás tudománya, melynek az antikvitásig visszavezethető tradíciói vannak. Annak lényegét, hogy mit jelent jól beszélni, ki-ki másként határozta meg a kezdetektől. Van, aki Arisztotelészhez hasonlóan a meggyőzés lehetőségét, van, aki az igazság feltárását hangsúlyozta ennek kapcsán. Platón úgy vélte, hogy csak az érdemelheti ki a szónok címet, aki jó ügyekért áll ki. A Retorikaiskolához is ez a szemlélet áll a legközelebb: hiteles előadókat szeretnénk képezni, akik a képességeiket jó ügyért vetik latba.
Dr. Hoványi Márton: Az egyik dolog, ami megkülönböztet minket más kommunikációs cégektől, az az, hogy mi tudatosan a retorika szót használjuk nevünkben és tananyagainkban is. A retorika tudományát ugyanis átfogóbbnak tartjuk a modern kommunikációs technikák szoros értelemben vett oktatásánál. A verbális, a vokális és a nonverbális képességek fejlesztése mellett elengedhetetlennek tartjuk magának az előadó személyiségének a fejlesztését is. Az, aki kiáll előadni, legyen technikailag felkészült. Ugyanakkor meggyőzővé azáltal válhat, ha hiteles, tehát önazonos személy is.
– Említették Platónt – milyen híres személyeket lehetne még megemlíteni a retorika kapcsán?
H. M.: Akit mindenképpen érdemes kiemelni az ókorból, az elsősorban Démoszthenész, Cicero és Quintilianus. Az antik példák azért is fontosak, mert sok minden már 2500 éve a rendelkezésünkre áll ezen a téren, tehát érdemes tőlük tanulni. Mivel a korszakban még nem voltak egyetemek, a retorika jelölte az annak megfelelő tudást.
N. F.: Én is Cicerót és Démoszthenészt emelném ki. Cicero klasszikus, elméleti műveltséget hagyott ránk, míg Démoszthenész az életvezetésével is hatott a környezetére. Súlyos beszédhibája miatt kezdetben semmi sem determinálta arra, hogy kiemelkedő rétor legyen belőle, az elszántsága és a kitartó önfegyelme által mégis a legkiválóbbak közé küzdötte magát.
– Számomra úgy tűnik, hogy az értelmiségiek egy részének komoly kommunikációs nehézségei vannak manapság. Önök mit tapasztaltak ennek kapcsán?
H. M.: Mi is úgy látjuk, hogy egészen magas fokú, akár PhD végzettségű szakemberek is nehézségekkel küzdenek a nyilvános beszédhelyzetek vagy a prezentációk során. Hallgatói oldalról világos a panasz oka: oktatásuk sikere azért szárnyaszegett, mert a felhalmozott, hatalmas tudást nem tudják mások számára elég meggyőzően és izgalmasan átadni. De ugyanígy vannak magas beosztású cégvezetők is, akik vagy tárgyalni, vagy prezentálni tudnak, rosszabb esetben viszont egyikben sem érzik otthon magukat. Ezért is alkottunk egy Szókratészt idéző mottót: mi bábái vagyunk a kiváló gondolatoknak. Tehát ha valakinek mondanivalója van, akkor mi a világra segítjük azt, ez a hivatásunk.
– A kompetenciák fejlesztése mellett mi a Retorikaiskola fő küldetése?
H. M.: Magyarország beszédkultúrájának általános nívóját szeretnénk emelni. Azt szeretnénk, ha a közbeszéd, a vitakultúra, az érvelő párbeszéd csiszoltabb, követhetőbb, és ezért figyelemre méltó lenne. Emellett szeretnénk átadni azokat a tradíciókat, amelyeket értékes örökségnek tartunk. Bár az antikvitást emeltük ki, de a középkornak vagy a romantika időszakának is voltak a retorikához jelentős hozzájárulásai. A kortárs kommunikációs ismeretek mellett mi ezeket is szeretnénk közkinccsé tenni.
– Manapság a jó kommunikáció, a professzionális retorika nagy hiánycikk. A folyamatok pedig ellentétesen hatnak azzal, amit önök célul tűztek ki. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mennyire nehéz a Retorikaiskola küldetésének megvalósítása?
N. F.: Elég nehéz, főként amiatt, hogy a közszereplők, de akár a versenytársaink is egészen máshogy közelítenek a kommunikációhoz, mint mi. Ők felosztják azt különböző területekre, és csak bizonyos kommunikációs technikákkal foglalkoznak, pedig ez komplex folyamat. Nekünk az a célkitűzésünk, hogy minden területet, holisztikus szemléletben fejlesszünk, ahogy arra már utaltunk is. Aki eljön hozzánk, sokszor még nem feltétlenül tudja azt, hogy mi az ő saját kérdése az önkifejezésekor. Ezért nemegyszer abban is segítenünk kell a hozzánk fordulót, hogy megtalálja a személyisége és a kommunikációja közötti hidat. Abban kísérjük ügyfeleinket, hogy megtalálják, hogyan tudnak önmagukhoz a leginkább kapcsolódni, ez lesz ugyanis a kulcsa a másokhoz kapcsolódásnak is.
H. M.: Pontosan. Ez az egész történet arról is szól, hogy hogyan születnek a gondolatok, mi pedig nemcsak beszélni, hanem gondolkodni és meghallgatni is tanítunk. Ahogy a focihoz is mindenki ért, úgy kommunikálni is mindenki kommunikál, emiatt azt is gondolhatja, hogy az arról való gondolkodás is automatikusan pallérozott. Valójában kevesen vannak azok, akik mindenféle előképzettség nélkül, professzionális szinten képesek kommunikálni. Erre a hiányra reagál a Retorikaiskola: szeretnénk lehetővé tenni azt, hogy a jelentkezők – korhatárok nélkül – fejlődni tudjanak az ékesszólás tudományában.
– Milyen sikereket tudnak eddig elkönyvelni?
N. F.: Kérdés az, hogy mi számít sikernek. Számomra a legnagyobb sikert az jelenti, ha valaki korábban úgy érezte, hogy a beszédeire való felkészülés szenvedés volt, a képzésünk után viszont örömforrássá válik másokkal megosztani a tudását, véleményét vagy éppen az utazási élményeit.
H. M.: Az üzleti titoktartás miatt kevés ismert nevet említhetek, de például Bárdy Péter, a gödöllői alpolgármester az egyik politikai szereplő, aki nálunk képződött korábban. Van olyan versenyszférában dolgozó női ügyfelünk is, aki korábban egyáltalán nem mert kiállni prezentálni, mert az egyik szeme tikkelni kezdett, most viszont cégvezetőként rendszeresen tart előadásokat háromszáz fős hallgatóság előtt.
– Platón szerint az egyik legfontosabb erény a bátorság. Nem itt van a kutya elásva? Sok ember valószínűleg azért nem tud jól szónokolni, mert nem elég bátor hozzá, vagy van benne valamilyen gátlás.
N. F.: Az embereket gyerekkoruktól kezdve sok sérülés éri a kommunikáció területén, ennek tudható be egy tipikus probléma, a lámpaláz kialakulása. A statisztikák alapján minden harmadik európai ember kisebb-nagyobb mértékben tart a nyilvános szerepléstől. Bátorságot és önbizalmat kell gyűjteni, hogy elhiggyék magukról a hozzánk fordulók: a sérülésekből idővel előnyt, az előnyből pedig erényeket tudnak kovácsolni.
H. M.: A kommunikációs technika a horizontja annak, amit mi tanítunk, a vertikumát pedig pont az adja meg, amit Fruzsina megfogalmazott most. Mi – nyilván a saját kompetenciahatárainkon belül, de – foglalkozunk azokkal az önismereti kérdésekkel is, amelyek a gátlásokat okozhatják. Több trénerünk is rendelkezik mentálhigiénés vagy pszichodramatikus képzettséggel, illetve más módokon is képezzük magunkat azért, hogy a hozzánk fordulókat szakszerűen és hitelesen tudjuk kísérni az útjukon.
– Az őszinteséget mennyire tartják fontosnak a retorika kapcsán? Hatásosabb egy beszéd, ha őszinte? Donald Trump például bizonyíthatóan gyakran hazudik, mégis rengeteg embert magával ragad és meggyőz a beszédeivel.
H. M.: Rendszeresen szoktunk, nyilvánosan elérhető beszédelemzéseket készíteni a Retorikaiskola oldalára, az egyik legutóbbi éppen az amerikai elnökjelölti vita elemzése volt. Valóban bonyolult helyzet, ha valaki elhiszi a hazugságot, tehát egy idő után elsődleges valóságként kezd hinni egy másodlagosan megképzett valóságban. A hazug kommunikáció pedig lehet ugyanolyan nagy hatású, mint az őszinte beszéd. Kommunikációs szakemberként elég hamar felismerjük a hazugságot, de ez önmagában kevés, ha nem társul hozzá döntés. Ha Donald Trump jelentkezett volna hozzánk képzésre, akkor – fogalmazzunk úgy – nagyon alaposan végiggondoltuk volna, hogy célkitűzései kapcsán mi lennénk-e az ő alkalmas kísérői.
– Milyen konkrét képzései vannak a Retorikaiskolának?
H. M.: Van egy átfogó képzési programunk, amely a beszédtechnikától és a logopédiától kezdve, a testbeszéden, a magánbeszélgetések világán, illetve az illatok retorikáján át az érveléstechnikáig és a prezentációs készségekig bezárólag fejleszti a hozzánk fordulókat. Az összesen mintegy kétéves, teljes képzésnek négy szintje van, az első az egynapos Tudatos előadóképzés címet viseli. Ez a belépő szint, amelynek elvégzésével évente kétszer lehet megkezdeni a legalább féléves kurzusok sorát. A következő szint a Szónokképzés, amelynek során ügyfeleink eljutnak arra a szintre, hogy akár ötven fő elé kiállva is hatásos üzeneteket tudnak átadni. A következő, harmadik a Kiváló szónokképzés szintje, ami már nem problémamegoldó, hanem értékorientált szint. Itt a meggyőzés mellett hangsúlyt kap a magánbeszélgetések retorikája, a rögtönzött beszéd, vagy a prezentációk időzített, nehezített változatának előadása is, a formális viták mellett. Az utolsó képzési szint a Mesterképzés. Mesterré akkor válhat valaki a Retorikaiskolánkban, ha már nem csak a tudás technikai értelemben vett birtoklására képes, hanem inspiráló előadóvá tud válni. Létszámhatároktól és hangulati adottságoktól függetlenül, egyedülálló módon képes másokat vezetni, a kommunikáció minden területén képes maradandót alkotni. A képzési rendünk mellett szakmaspecifikusan, de szituációhoz kötötten is dolgozunk, tehát van orvosoknak, jogászoknak, illetve kifejezetten vezetőknek szóló kommunikációs tréningünk is.
N. F.: A megszerzett tudás nem csak az adott szakmában használható, általában nagyon gyorsan jönnek a visszajelzések arra vonatkozóan, hogy a házastársi, szülői, baráti beszélgetésekben is máshogy kezdenek el kommunikálni a hozzánk fordulók, tehát a képzés pozitív változásokat idéz elő a magánéletben is. Már a Tudatos előadóképzés során megtanítjuk például azt, hogy mi a kritikus üzenet helyes visszacsatolásának a módszere, ami bármilyen kommunikációs szituációban jól hasznosítható.
– Hogyan zajlik az egyes területek fejlesztése a gyakorlatban? Külön ráfókuszálnak minden területre, vagy valamilyen átfogó metódussal dolgoznak?
H. M.: Az említett képzési szintekbe integráltuk a különböző területek fejlesztésének folyamatait. Ha nem egy konkrét szakmát vagy szituációt érint a megkeresés, akkor ezek a szintek átfogóan fejlesztik az illetőt. Van két beszédtechnika trénerünk, akik logopédusként is dolgoznak, továbbá vannak coach és szervezetfejlesztési képzettséggel rendelkező szakemberek is közöttünk a hagyományos bölcsész képzettség mellett. Egyéni és csoportos formákban is dolgozunk, egyéni szinten a tematikát az ügyfélre szabottan alkotjuk meg.
N. F.: A csoportos kurzusokról pedig azt kell tudni, hogy többnyire férfi-nő trénerpárosok vezetik. Így komplexebb képzést tudunk nyújtani, hiszen női és férfi szemszögből is elemezni, fejleszteni tudjuk a hozzánk fordulókat. Nem utolsósorban, minden trénerünk szupervízióra, illetve továbbképzésekre is jár, ugyanis hiszünk abban, hogy nekünk is folyamatosan képeznünk kell magunkat és reflektálnunk kell magunkra ahhoz, hogy hitelesen tudjunk másokat is fejlődésre inspirálni.
– Ezek szerint a Szónok Születik Retorikaiskolában igazán elhivatott emberek dolgoznak; ami jelentős hozzáadott érték ebben a piaci szegmensben, ha jól gondolom.
H. M.: Igen, nagyon büszkék vagyunk a kollégáinkra. Ennek az elkötelezettségnek konkrét eredményei is vannak. Az indulásunkat követő évben tartottuk első civil megrendelésű kurzusunkat, ahol a minket felkérő, részben konkurens partner már előre temetni kezdett bennünket, mondván, Magyarországon rengeteg a kommunikációs cég, ezen a területen újként befutni alig van remény. Most, kilenc évvel később ők már nincsenek a piacon, mi viszont igen, lassan kétezer ember képzési tapasztalatával a hátunk mögött. Ebben az évtizedben nemcsak Magyarországon, hanem Európa (Oxford, K.U. Leuven, Universität Regensburg) és az Egyesült Államok (Yale) legjobb kommunikációs képzéseiben is részesültünk. Talán az elhivatottságunk jó hírének tudható be az is, hogy egyre fokozódik az érdeklődés a képzéseink iránt más kommunikációs trénerek között is. Ahol pedig korábban képzéseket tartottunk, oda általában visszahívnak minket. Így válhat a mi szenvedélyünk ügyfeleink versenyelőnyévé.
A képzések és a Retorikaiskola tevékenysége kapcsán további információk a https://retorikaiskola.hu weboldalon találhatók. Kapcsolat: info [at] retorikaiskola [dot] hu
