Magyarországon jártak a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságírószervezet képviselői, és a kormányzati tisztségviselők, valamint a médiahatóság emberei mellett találkoztak tizenöt magyar szerkesztőség (köztük a Magyar Hang) vezetőivel is.
A nemzetközi szakmai szervezet által összeállított sajtószabadság-index 2002 óta szemlélteti a sajtó helyzetét a világ országaiban. Idén május 3-án, a sajtószabadság világnapján publikálták a legfrissebb jelentésüket: a világ 180 országát rangsoroló index középmezőnyében, a 85. helyen van Magyarország. Ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.
Mint kiderült, Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő a találkozón nem közölt információkat az RSF-fel a Pegasussal 2019 óta megfigyelt, legalább három magyar újságírót érintő megfigyelés nemzetbiztonsági és bűnüldözési okairól. A nemzetbiztonsági műveletek titkosságára hivatkozott, ezzel szembemenve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Magyarországnak címzett 2018-as ajánlásaiban is megfogalmazott, alapvető átláthatóságra vonatkozó kéréssel. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy a Médiatanács független és a tagok kiválasztási eljárása jogszerű volt annak ellenére, hogy valamennyi tagot a kormánytöbbség jelölte. A budapesti találkozón Kovács Zoltán azzal vádolta a sajtószabadsággal foglalkozó szervezeteket, hogy „egyre inkább politizálnak”.
A Médiatanács képviselői pedig – akik az Európa Tanács meghívására az RSF és más szervezetek képviselőivel is találkoztak – nem tudták hitelesen és részletesen megindokolni azt a döntést, hogy a Klubrádió frekvenciáját elvették a hét évnyi műsorszolgáltatás alatt elkövetett néhány adminisztratív hiba miatt.
A magyarországi, tizenöt független médiával és újságíró-szövetséggel folytatott találkozón Pavol Szalai, az RSF munkatársa arról érdeklődött, hogy milyen nyomás nehezedik rájuk a hatóságok részéről.
– Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi elsöprő győzelme óta a túlpolitizált médiafelügyelet újabb, a független rádiókat károsító intézkedéseket hozott. A kormány reklámadót tervez, amely potenciálisan veszélyes lehet a médiapluralizmusra – mondta Pavol Szalai, az Európai Unió/Balkáni Desk vezetője, miután hazatért magyarországi látogatásáról. Ráadásul – folytatta – a kormánykritikus újságírók és a közönségük is egyre inkább kiábrándul, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket Orbán Viktor „sajtószabadság-ragadozó” további drákói intézkedéseinek. – Ennek az ördögi körnek a megszakítása érdekében az Európai Unió intézményeinek minden eddiginél nagyobb mértékben kell mozgósítaniuk a magyar újságírás megmentése érdekében – közölte.
Az RSF arra kérte az EU Tanácsát, hogy a 7. cikk szerinti eljárás keretében (amely az uniós értékek megsértése miatt szankciókat vonhat maga után) a következő meghallgatáson kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól a Klubrádió és a Tilos Rádió rádiófrekvenciáihoz való hozzáférésnek diszkriminációjával kapcsolatban. Az EU-tagállamokat képviselő intézménynek szerintük – amelyet július 1-je óta hat hónapon át a cseh elnökség elnököl –, a bejelentett reklámadóról is kérdeznie kellene a magyar kormányt. Felszólították egyúttal az Európai Parlamentet, hogy a Pegasus kémprogrambotrány kapcsán folyamatban lévő vizsgálat során kérdezzen rá arra is, a magyar intézmények miért nem védik meg az újságírókat az önkényes megfigyeléssel szemben. Magyarország ugyanis az egyetlen uniós ország, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy a Pegasus segítségével kémkedett saját újságírói után.
