A Budapesttől északra fekvő agglomeráció sűrűn lakott területein és Natura 2000-es besorolású területeken át vezetnék el a gödi Samsung-gyárból Sződliget érintésével Vácig a dél-korai akkumulátorgyártó cég tervezett szennyvízvezetékét. A beruházással szemben jelentős a lakossági ellenállás. Az ellenzők a mintegy 50 ezer ember által lakott vidék és a Duna elszennyezésétől, a gyárban vagy a rendszerben bekövetkező katasztrófától tartanak; emellett az ő szempontjaik félresöprésére, titkolózásra panaszkodnak.
A tisztítót és több mint 12 kilométeres vezetékrendszert jelentő beruházás tervei már elkészültek, kivitelezője Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Kft. A fejlesztéssel és magával a gyárral szembeni bizalmatlanság részben környezetvédelmi okokból, részben a kormány politikai és anyagi támogatása miatt jókora. Ezt csak fokozta, hogy januárban kiderült: a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi főosztálya szerint nincs jelentős környezeti hatása a beruházásnak, ezért környezeti hatásvizsgálat sem készült róla.
Mint lapunk megtudta: Vác önkormányzata ezt bíróságon támadta meg, így annak pozitív döntése esetén mégis elkészítik ezt a hatósági vizsgálatot. Erről Matkovich Ilona, Vác polgármestere beszélt egy helyi lakossági fórumon. A Samsung érdekében tervezett víziközmű rendszer az akkumulátor gyártáshoz szükséges víz Gödre vezetéséről, illetve a keletkezett ipari szennyvíz elvezetéséről is gondoskodna, megépítését a magyar állam finanszírozza, felelőse a Duna Menti Regionális Vízművek (DMRV).
A 33 ezer lakosú Vác több szempontból is érintettje a fejlesztési tervnek: részben itteni vízbázisból nyernék ki a gyár ellátásához szükséges vizet, és Vácon alakítanák ki a rendszer szennyvíztisztító telepét a jelenlegi bővítésével.
Vác ellenzéki többségű önkormányzatán nagy a felelősség, mivel a beruházáshoz át kell minősíteni a helyi építési szabályzatban egy már 30 éve nem létező tó besorolását, konkrétan törölni kell a „rehabilitálandó” besorolást. Emiatt tartották a fórumot, amelyen azonban leginkább a beruházás anomáliáról esett szó. A telt házas fórumon a dél-koreai óriásvállalat környezeti felelőse, Frankovits György is részt vett, így több eddig megválaszolatlan kérdésre is reagált a Samsung (Rétvári Bence fideszes országgyűlési képviselőt viszont hiába várták).
A legtöbbeket az üzem által jelenleg is kibocsátott szennyvíz szennyezettségének mértéke és nehézfém tartalma foglalkoztatta. Balogh Zsolt, a DMRV műszaki igazgatója szerint nehézfémek nincsenek a gyár szennyvízében. Frankovits György a Samsung részéről azt mondta: a lakosok által emlegetett kobalt, cink, alumínium-oxid a szennyvíziszapban található, a kifolyó szennyvízbe nem kerülhetnek ilyen anyagok. Balogh szerint azért van a Samsungnak saját előtisztítója, mert enélkül nem volt alkalmas a kibocsátott szennyvize a kezelésre. Ha például műszaki hiba miatt mégsem ilyen víz érkezik Vácra, az új tisztítómű magasabb szennyezőanyag tartalommal is képes lesz megbirkózni.
A műszaki igazgató az indulatos hozzászólások után úgy fogalmazott: az üzem területéről érkező szennyvíz „körülbelül uszodavíz minőségű, tulajdonképpen tiszta”. Elmondása szerint egyébként az is felvetődött, hogy a gyár szennyvizét az előtisztítás után rögtön a Dunába vezetnék. Ezt azért vetették el, mert olykor előfordul határérték-túllépés, és ennek kezelését garantálja az új váci tisztító. A műszaki igazgató ezek miatt eltúlzottnak tartja a félelmeket. Elhangzott az is: a váci szennyvíztelepnél most is büdös van. A vízmű a probléma megoldását őszre ígérte.
Gödön nagy riadalmat okozott májusban, hogy a fúrt kutakban az akkumulátorgyártás során is használt lítiumot és egy NMP rövidítésű, nagy mennyiségben kismamákra veszélyes oldószert mutattak ki. A vízmű szerint az oldószer a kibocsátott szennyvízben nem kimutatható. Frankovits György szerint ez nem kerülhet ki az üzemből a gyártási folyamat zártsága miatt. A gyár területéről származó szennyvízben mért lítium pedig Balogh Zsolt szerint annyira határérték alatti, hogy a forgalmazott ásványvizekben nagyobb a koncentrátum.
Akadt, aki felvetette: az óriási vízigénye miatt a gyár ellátása a Vácot is ellátó vízbázisból történik majd. Ha a Duna vízállása alacsony lesz, akkor a lakossági rendszerből veszik el a gyárnak a vizet – állította egy ellenző. Ezt Balogh Zsolt felfújt riogatásnak tartotta. – A beruházás következtében a térségnek több ivóvize lesz, mint jelenleg van. Az üzemnek napi 20 ezer köbméteres ipari vízigénye van, ezért 27 ezres kapacitású rendszer épül ki. A víznyerő hely egyike, felújítás után, a Vác déli vízbázis – az egykori Chinoin-gyár – kútjai lennének. Ez a bázis 1980-ban súlyosan elszennyeződött. Balogh Zsolt tisztázta: innen ipari vizet ma is termelnek ki – ez jelenleg ivóvíz minőségű –, de ez ivóvízhálózatra nincs rákötve.
A gyárban fellépő esetleges katasztrófahelyzetre vonatkozó kérdésekre a Samsung környezetvédelmi szakembere azt mondta: komoly műszaki problémára sem volt példa az üzemben. A mérőrendszerük a környezetvédelmi hatósághoz van bekötve. Ha mégis havária történne, a Samsung több napra elegendő szennyvíz-tárolókapacitással rendelkezik, és szerződéses partnereik is vannak ilyen esetekre. A lakosok ugyanakkor régi követelésükre – miszerint folyamatosan tegye közzé a saját méréseinek eredményeit – nem kaptak ígéretet.
A fórumon a legnagyobb elismerést egy nyugalmazott mérnök kapta. Kijelentette: 1990-ben ő mint az engedélyező hatóság képviselője rosszul döntött. Ezért csúszik folyamatosan Zebegény és Nagymaros között a hegyoldal (a júniusi esők után ismét leomlott a hegy, a Budapest–Szob vasútvonal augusztusig lezárva, a 12-es főúton is csak a félpálya járható). Ő arra figyelmeztette a döntéshozókat: úgy döntsenek, hogy később ne legyen lelkiismeret-furdalásuk! – Ne forduljon elő, hogy 30 év múlva Budapestnek nem lesz ivóvize!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/26. számában jelent meg június 24-én.
