Az ellenzéki referendum aláírásgyűjtésében részt vevő pártok pénteken adták le a Karácsony Gergely főpolgármester által – a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról – kezdeményezett népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit.
Ezzel kapcsolatban posztolt közösségi oldalán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója: úgy látja, hivatalosan is elszállt az esélye annak, hogy a népszavazás április 3-ára legyen kitűzhető. Az ellenzék ugyanis csak péntek reggel nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást a Nemzeti Választási Irodához, és Szánthó szerint ez azt jelenti, hogy a referendumot még „az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben” is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani.
Szánthó bejegyzésében felvázolta a menetrendet: eszerint az NVI-nek 60 napja van megvizsgálni a 470 ezer (valójában kérdésenként 235 ezer) szignót. Ha ezzel egy nap alatt végeznének is, az január 22-ét jelenti. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik, a jogerőre emelkedéshez akkor is 5 nap kell, így már január 27-énél járunk – sorolta az igazgató.
– A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben és az NVB elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Tegyük fel – ami szintén lehetetlen a gyakorlatban –, hogy mindez egy nap alatt megtörténik, azaz január 28-án. Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek – erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség (ekkor indul a hivatalos ülésszak), de tételezzük fel szintén a lehetetlent, hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt: január 31. lesz – írta Szánthó.
Kiemelte: szintén példa nélküli lenne, „de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is, és elrendelné a népszavazásokat”. Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat - ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon - 15 nap után lesz „jogerős”: azaz február 15-én.
A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást: ha ezt február 15-én megtenné, e naptól számított 70-90 napon belülre lehet kitűzni a népszavazást. Ha nincs semmi jogorvoslat és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel, akkor leghamarabb (egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is) április 26-án lehetne megtartani a referendumot.
Szánthó Miklós kitért arra is, van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban – mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott – „a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni”.
