Már az első őszi parlamenti ülésnapon terítékre kerülnek az uniós források folyósítása érdekében benyújtott kormányzati javaslatok, igaz, a vita várhatóan csak az esti órákban lesz. A hagyományok szerint az ilyen évadnyitókon Orbán Viktor miniszterelnök is beszélni szokott, ám egyelőre még az előzetes napirendben nem szerepel a neve.
Hétfőn kora délután beindul a parlamenti nagyüzem, kezdetét veszi ugyanis az Országgyűlés őszi ülésszaka. A nyáron elhunyt korábbi képviselőkről történő megemlékezés mellett ezúttal is a napirend előtti felszólalásokkal indul az egyébként mozgalmas nap. Orbán Viktor miniszterelnök szokott hagyományosan politikai helyzetértékelőt tartani a szezonnyitó napokon, azonban egyelőre, az előzetes napirendben nem szerepel ott a neve a felszólalók között. Ez azonban nem jelent semmit, még délelőtt van lehetősége, hogy jelezze, ha kíván szót kapni. Amennyiben a kormányfő beszél, az ellenzéki pártok frakcióvezetői vagy azok helyettesei reagálhatnak is rá meghatározott időkeretben, ám ezután a miniszterelnöké az utolsó szó.
Az ellenzék és a kormányfő vagy a kormány tagjai között lezajlott csörte után a jobbikos Ander Balázs és Dudás Róbert teheti le a képviselői esküt. Azért válhat belőlük honatya, mert a párt két korábban listáról bejutott képviselője, Szabó Hajnalka és Végh Noémi lemondott mandátumáról. Hadházy Ákos azonban ezúttal sem tehet esküt. Mint ismert, a politikus egyéniben győzött április 3-án Zuglóban, ám egyetlen ellenzéki képviselőként bojkottálta az alakuló ülést, így nem is tette le a képviselői esküt. Kövér László házelnök azóta már adhatott volna erre lehetőséget, mindezidáig azonban nem tette meg. Így Hadházy Ákos egyelőre nem gyakorolhatja a képviselői jogait, fizetést sem kap, és nem mehet be szabadon a munkahelyére, a napokban keltett feltűnést azzal, hogy turistajeggyel jutott csak be az Országházba.
Ezúttal is lesznek interpellációk és azonnali kérdések, majd az előzetes tervek szerint este hét óra körül kezdődhet meg azoknak a törvényjavaslatoknak a vitája, amelyeket a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be. Mint arról már lapunk is beszámolt az Európai Bizottság az uniós kohéziós források 65 százalékának felfüggesztését javasolja – ez 3000 milliárd forintot jelent – a kormánynak pedig két hónapja van arra, hogy a beígért reformokat végrehajtsa. Ezért a múlt héten már benyújtottak több törvénymódosító javaslatot, hogy az elvárásoknak megfeleljenek.
Az egyik ilyen javaslatban létrehoznák az Integritás Hatóságot, amely független szerv, és feladata az uniós pénzekkel kapcsolatos közbeszerzések ellenőrzése. A Hatóság elnökét és két elnökhelyettesét nyílt és nyilvános pályázat alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Létrehoznának egy másik, úgynevezett Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot is, amely Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter alatt működve ellenőrizné az uniós források elköltését. Igazgatóját az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevezi ki, és a szervezet tevékenységéről évente tájékoztatja az Integritás Hatóságot.
Egy másik módosítási javaslat szerint lazítanák a közérdekű adatokhoz való hozzáférések szabályait a veszélyhelyzet ideje alatt: kivezetnék például azt az elemet, hogy a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit kiszámlázzák az adatokat kikérőknek és vége lesz a kiadásra adott 90 napos határidőnek is. A tervek között szerepel az is, hogy a jövőben pénzügyőrök segíthetnék az unió csalás elleni hivatalának embereit a helyszíni vizsgálatoknál. Emellett, a közalapítványok döntéshozóira is komoly összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának, csak az tölthetne be ilyen tisztséget, aki pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan és nem befolyásolja bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye, ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is.
