Óriási csapást jelentene az egészségügyi alapellátásra, és közvetve a magyar lakosság tizedére a kormány központosítási terve – derül ki a Válasz Online cikkéből.
A portál emlékeztet rá, hogy az orvoshiány évek óta óriási nehézségeket okoz az alapellátásban. Magyarországon minden tizedik praxisban helyettesítő orvos dolgozik, a kép pedig évről évre, és most már hónapról hónapra romlik. Idézik a GKI Gazdaságkutató Zrt. tájékoztatását is, mely szerint szeptember 1-jén 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt, a számuk január óta országosan 6 százalékkal, a fővárosban 23 százalékkal nőtt. A tartósan, legalább fél éve betöltetlen háziorvosi állások elsősorban a kistelepüléseken találhatók, a 457 érintett körzet közül 325 van ötezer lakosnál kisebb faluban vagy városkában.
Mint írják, a probléma súlyával az egészségügyi kormányzat is tisztában van, a helyzetet azonban rendvédelmi stílusban: utasítással és központosítással próbálják kezelni. A belügyi tárca a rendszerváltás óta nem látott mértékben alakítaná át az ellátási rendszert: Az elképzelés lényege, hogy meghatároznák, praxisonként mekkora az optimális ellátotti szám, és ennek megfelelően újrarajzolnák a körzeteket. A jogszabályban megkövetelt módon egy háziorvos 1500–2000, esetleg 2500 beteget láthat el. Viszont az előterjesztés szerint jelenleg 1825 olyan körzet van, ahol az ellátotti szám nem haladja meg az 1200 főt sem.
A kormány a problémát és a praxisok „gazdaságtalan működését” úgy próbálná orvosolni, hogy az ellátórendszer egészét elvennék az önkormányzatoktól és újra rajzolnák a körzethatárokat – írja a Válasz Online. Azokat a rendelőket, ahol nincs meg az 1200 fős ellátotti szám sem, más, nagyobb forgalmú körzetekbe olvasztanák be a lap szerint.
A portál becslése szerint az 1200 beteget kevesebbet kezelő háziorvosokból 2482 van, vagyis a 6500 hazai körzetnek közel 40 százaléka ilyen. A Válasz Online, optimista becsléssel a gyermekorvosi rendelőket kihagyta a megszüntetendő praxisok közül, remélve, hogy a kabinet esetükben más szempontokat is figyelembe vesz, nem csak a kihasználtsági mutatókat. Így csak a felnőtt és vegyes ellátást nyújtó körzeteket vették figyelembe – de így is 1650 veszélyeztetett praxist találtak.
A fővárosban közvetlenül kétszázezer ember helyzete változna meg – 213 orvos betegeit sorolnák át másokhoz. Budapesten jelenleg az orvosok 23,5 százalékának a kártyaszáma nem éri el az 1200-at, ezek a praxisok nem maradhatnának érintetlenül a tervek szerint. A módosítás csaknem mindenkire kihatna, hiszen jelenleg nagyjából tíz perc jut egy háziorvosi vizitre, ám ha a kis körzeteket megszüntetik, az rontaná a hozzáférést. Vagy tovább csökkentheti az egy betegre fordítható időt – vagy várólisták alakulnának ki a háziorvosi rendelőkben is. Az aprófalvas és sok kis körzetből álló Baranyát sokkszerűen érheti a változtatás, az orvosok 40 százaléka ugyanis nem tudott 1200 kártyánál többet gyűjteni, itt praxisok tömegeinek határát rajzolhatják át – emelte ki a lap.
A tíz leginkább érintett megye a veszélyeztetett praxisok aránya alapján:
- Baranya 40,4 százalék
- Nógrád 39,4 százalék
- Békés 36,7 százalék
- Somogy 35,4 százalék
- Tolna 35,0 százalék
- Borsod-Abaúj-Zemplén 34,0 százalék
- Vas 33,1 százalék
- Jász-Nagykun-Szolnok 31,2 százalék
- Bács-Kiskun 29,5 százalék
- Csongrád-Csanád 29,2 százalék
A lap számításai szerint az összevonások az 500 fő alatti helyek praxisainak 80 százalékát, az 500-1000 fős falvaknak pedig 66 százalékát érintenék. A teljes cikket, további érdekes részletekkel, ide kattintva olvashatják el.
