A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk – jelentette ki Varga Mihály az Atv.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter most először reagált Matolcsy György kritikáira. A Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban kifejtette, fel van tüzelve a gazdaság és az államadósság szintje is magas, plusz nagyon magasra tervezett a 2022-es hiány, ezért mindenképpen módosítani kell a költségvetést.
A pénzügyminiszter ugyanakkor egyetértett az MNB kamatdöntésével. Matolcsy Györgyék harmadszorra emelték a jegybanki alapkamatot múlt kedden, harminc bázisponttal, a lépés pedig jelentősen növelheti a hitelek kamatterheit. Varga szerint ha magasabb az infláció mértéke és az alapkamat szintje is magasabb, akkor ez meg fog jelenni a hitelek a kamataiban is. – Most azt kellett mérlegelni a jegybanknak, hogy a gazdaság újraindulása mellett az infláció mértéke mennyire veszélyes. Egyetértek a jegybankkal, hogy a magasabb infláció veszélyt jelenthet – fogalmazott.
Az interjúban szóba került, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály kifejtette, másfél évvel a vírus megjelenése után még mindig csak a helyreállítási programok jóváhagyásánál tartunk, támogatás még sehol. – Évekbe telik, amíg komoly programok elindulhatnak, ellentétben az ázsiai országokkal és az Egyesült Államokkal, amelyek világgazdasági színterén versenytársai Európának. Már ez a lassúság is adna okot szégyenkezésre Brüsszelben – fejtegette a pénzügyminiszter, aki arra a kérdésre, hogy egy 10-es skálán mekkora esélyt ad rá, hogy a 2022-es választások előtt meglesz a megállapodás, úgy felelt: „Optimista vagyok, legyen Fellinivel szólva 8 és fél”. Varga elismerte, hogy a „gyerekvédelmi” törvény elfogadása váltott ki Brüsszelben olyan heves reakciót, aminek hatására most a vitához kapcsolódó pontokat akarnak az anyagba beemeltetni.
Az euró bevezetését – egyetértve Matolcsyval – korainak tartja, tekintettel arra, hogy, hogy az uniós fejlettség 74 százalékán állunk. A pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy ma igennel szavazna-e az uniós csatlakozásunkra, igennel felelt. Hozzátette ugyanakkor: az évtized végére, amikor várhatóan már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat, pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek.
