Budapest kerékpáros közlekedését alapvetően a Fővárosi Önkormányzat által megalkotott és elfogadott Hosszútávú városfejlesztési stratégia (Budapest 2030) és közlekedésfejlesztési stratégia (Budapesti mobilitási terv) határozza meg. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ezek alapján végzi a kerékpárosbarát fejlesztéseket. Közlésük szerint a Budapesti mobilitási terv egyik célja, hogy az utazások számát tekintve a kerékpárosok aránya 2030-ra elérje a 10 százalékot, a gyalogosoké pedig a 20 százalékot – de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva.
A tervekben természetesen a budai kerületek is kiemelt helyen szerepelnek, habár a domborzati viszonyok miatt ez a közlekedési eszköz korlátozottabban használható, mint például a pesti oldalon. Az elmúlt időszakban azonban az elektromos rásegítéses kerékpárok száma jelentősen növekedett, ez pedig valószínűleg egyre népszerűbbé teszi a tekerést a következőévekben.
Lapunk kérdéseire válaszolva a kerületek egyetértettek abban, hogy a kerékpáros közlekedés javítása az önkormányzatok számára is fontos, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a kerékpárutak kezelése, üzemeltetése elsősorban a Budapest Közút Zrt. hatáskörébe tartozik. Vannak természetesen helyi kezdeményezések is. A Magyar Kerékpárosklub I. kerületi tagsága például a BKK-val közösen készítette el javaslatát a helyi kerékpárhálózati kapcsolatokról, amit a lakosság is véleményezhet.
Emellett a Budavári Önkormányzat tavaly fejenként 50 ezer forint értékben nyújtott pályázati támogatást kerületi fiataloknak biciklivásárlásra, összesen bruttó 4 millió forint keretösszegig. Ezt a pályázatot idén is kiírják. Mint elárulták, a Fenntartható energia és klíma akciótervük (SECAP) is rögzíti, hogy a városvezetés számára rendkívül fontos a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. Kiemelt céljuk, hogy 2030-ra az I. kerületben jelenleg autóval közlekedő helyi, vagy környékbeli lakosok 10 százaléka kerékpárra térjen át. Ennek érdekében igyekeznek fejleszteni az úthálózatot, melynek jellege egyelőre „kifejezetten változatos”: van kerékpárút, kerékpársáv, kerékpárnyom, kerékpárosok által használható buszsáv is, de van ellenirányú kerékpáros közlekedés is néhány egyirányú utcában. Az utak általában jó minőségűek, leszámítva a Lánchíd utca–Ybl Miklós téri szakaszt, amelynek minősége nem kifogástalan, de azt az önkormányzat rendszeresen ellenőrzi. A burkolatok egyébként vegyesek, az aszfalttól a kőlapig többfajta felület várja a bicikliseket.
A II. kerületben is hasonló a helyzet, még ha a domborzati viszonyok nem is ugyanolyanok. Kérdéseinkre válaszolva az önkormányzat munkatársai megjegyezték, hogy 2021-ben viszonylag sok új nyomvonalat jelöltek ki a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) által biztosított forrásból: többek között a Bimbó úton, a Pitypang utcánál új kerékpárosbarát csomópont létesült. 2022-ben a Varsányi Irén utca járdáján futó kerékpárutat újították fel, a korábban kopott, esőben csúszós festett aszfaltot térkőre cserélték, megújultak a burkolatjel festések és a csatornafedlapok is. A kerületben jelenleg 7,5 km fővárosi és kerületi kezelésű kerékpárút mellett egyirányú utcákban 12 km szakaszon van kijelölt, felfestett kerékpárút.
A biciklisek helyzetét tárolók létesítésével is igyekeznek megkönnyíteni: a közeljövőben indul a tesztüzeme például egy Erőd utcai zárt kerékpártárolónak. Az infrastruktúra javulásával a BKK szerint jó esély van arra, hogy sokkal többen döntenek majd a kétkerekű jármű mellett. Optimizmusra ad okot, hogy a kerékpárhasználat tekintetében Magyarország az európai élmezőnyben van, Budapesten is egyre többen pattannak biciklire, annak ellenére, hogy a körülmények még koránt sem ideálisak a városban.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/11. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 17-én.
