Bár a zeneiparban a hangsúly az elmúlt évtizedben a digitális zenehallgatás, a streaming felé tolódott el, mégis világszerte reneszánszát éli a vinyllemez: 2020-hoz képest itthon másfélszeresére nőtt az értékesítésük, a 2021-ben eladott csaknem 228 ezer darab hanglemez által generált 795 millió forintos bevétellel pedig a vinyl megelőzte a CD-t. Nemcsak az idősebbek és az elvakult gyűjtők körében népszerű a hanglemez, a Z generáció is felfedezte magának ezt a médiumot. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar nyelv hibásan nevezi bakelitnek a lemezeket, ugyanis a bakelit alkalmatlan a hangrögzítésre. A „bakelit” valójában acetilcellulóz-polivinilkloridból készül, innen ered az angolszász vinyl elnevezés is.)
A fekete korongok legjelentősebb vonzereje az időtlenség és a hangzás, de van bennük valami romantikus is. Órákig lehet böngészni a régi-új kincsek között, hazaérve kivenni a borítóból, feltenni a lemezjátszóra, a tűt a barázdára helyezni és várni, hogy a sercegés után megszólaljon a tökéletes hangzású zene. Olyan élmények ezek, amelyet a digitális fájlok soha nem lesznek képesek megadni, ahogy a vinylek kézzelfoghatóságát sem fogják tudni pótolni. Úgy tűnik, a világnak, amelyben élünk, egyre nagyobb szüksége van erre a formátumra.
Itthon is számos helyen lehet már igazi lemezkülönlegességekre bukkanni. Az egyik ilyen a Margit híd közelében lévő, Frankel Leó úti Beat On The Brat Vinyl&Bar, amely tavaly év végén nyílt meg. Korábban egy kocsma működött itt, ahova keddenként dominózni jártak a helyi öregek, ma már viszont az egyik legizgalmasabb lemezbolt a budapesti piacon.
A Lévai János által vitt Beat On The Brat története közel egy évtizedre nyúlik vissza: a Ramones amerikai punkegyüttes – dobosa a Magyarországról elszármazott, 2014-ben elhunyt Tommy Ramone, vagyis Erdélyi Tamás volt – egyik daláról elnevezett klub a pesti belvárosban működött, eklektikus zenei kínálatával, underground bulijaival hamar kultikus hellyé nőtte ki magát. A hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek alter zenéitől, az indie-n és a szintipopon át a beat, rock, soul, hiphop, house, italodisco vagy popklasszikusokig minden szerepelt a műsorukon – az irányt persze Lévai János ízlése határozta meg, de a hangsúly a jó zenén volt. A Beat On The Brat igazodási pont lett a pesti éjszakában, a koronavírus-járvány miatt azonban a működése ellehetetlenült.
A Nyár utcai helyet be kellett ugyan zárni, de Lévai János kapva kapott a lehetőségen, hogy megvalósítsa régóta dédelgetett álmát: egy nappali helyet, amelynek saját elmondása szerint korábban a lustasága vetett gátat. Nem sokkal később meg is nyitotta a Beat on the Brat „testvérét” a Margit-negyedben, ami kávézó-bár és lemezbolt egyben, de az őszi-téli hónapokban hétvégente DJ-szettekkel is készülnek. A Frankel Leó úti hely már nem a bulikról szól, a hagyományt a havi egy alkalommal zajló klubestek viszik tovább, adott már otthont ilyen tematikus bulinak a Toldi mozi és a Lánchíd lábánál horgonyzó Pontoon is. Lévai János szeretne a kettőnek, a lemezboltnak és a (bezárt) klubnak közös helyet találni, de Budapesten meglátása szerint nem akad erre alkalmas ingatlan, ha mégis, az egy vagyonba kerül.
Már a Beat on the Brat pesti klubjában is lehetett néha lemezeket kapni, de a nappali hely nyitásánál egyértelmű volt, hogy ezen lesz a hangsúly. Egyre több lemezbolt működik Budapesten, mégis kevés az olyan hely, ahol úgy böngészhetünk, hogy mellette nyugodtan kávézunk, fröccsözünk, csevegünk, a háttérből pedig igazi „beates számok” szólnak.
Nem szokványos a kínálat: nincsenek indiai vagy jugoszláv nyomású korongok, az angolszász vagy német piacról érkeznek a lemezek, így tényleg egyedi darabokra lehet lecsapni. Ráadásul az átlagtól eltérően az LP-k mellett igen jelentős a kislemezes felhozatal is. Mint a tulajdonos elmondja, kezdő vagy középhaladó lemezgyűjtőknek kínálnak albumokat. A lemezek szekcióit alapvetően a Beat bulijaihoz igazították, ezért a hetvenes–nyolcvanas évek zenéin belül sokkal nagyobb a választék. De Elvistől Woody Allen hatvanas évekbeli stand up estjén át Peter Sellers és Sophia Loren duettjeiig, A profi és a Mechanikus narancs zenéjétől Kate Bush és Falco lemezein át a Duran Duran-, a Depeche Mode- és a Placebo-albumokig minden megtalálható a Beat on the Bratben, méghozzá megfizethető áron. Alapvetően pár ezer forintért kínálják a legtöbb lemezt, de vannak komolyabb tételek is, főleg a kilencvenes–kétezres évek albumai között, ezek ugyanis igazi ritkaságnak számítanak, mivel nagyon keveset nyomtak belőlük. Az elmúlt harminc év zenei felhozatalából leginkább maxikat találhatunk. Adott esetben bizományba is bevesznek lemezeket, persze csak akkor, ha az album illeszkedik az arculathoz. Egy ideje a vinylek mellett brit secondhand-piacról beszerzett zenei és filmes kultkönyvek, képregények, kazetták és CD-k között is lehet válogatni.
– Itthon is érezhetően megnőtt a kereslet a vinylek iránt, státuszszimbólum lett, amit jó birtokolni. Ennek ellenére úgy tapasztaljuk, inkább bárként találta meg eddig a helyét a Beat on the Brat, a lemezeladások a bevételünknek csak a negyedét adják. Persze így is sokan jönnek el hozzánk csak a lemezek miatt: kisgyerekes családoktól az idősebb generációig sokan vásárolnak nálunk, nem tudok olyan stílust mondani, amit ne vennének, ugyanúgy viszik az ötvenes évek zenéit, mint a house maxikat.
Aki vinylen hallgat zenét, annak azért, aki még nem, annak meg azért érdemes felkeresnie a Frankel Leó úti helyet. A valóban minőségi muzsika élvezetéhez elengedhetetlen a lemezjátszó, a lemezjátszóhoz pedig a legjobb korongok. És ha igazán autentikus élményre vágyunk, szerezzük be a Ramones 1976-os első albumát, rajta olyan legendás dalokkal, mint a Blitzkrieg Bop, az I Wanna Be Your Boyfriend, és természetesen a Beat On The Brat.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/34. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg augusztus 19-én.
