Jogellenes az a szabályozás, amely alacsonyabb összegű gyermekek utáni támogatást ír elő az Ausztriában dolgozó vendégmunkások esetében – döntött az Európai Bíróság csütörtökön.
Ausztria 2019. január 1-jétől vezetett be kiigazítási mechanizmust azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Ezen adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz „plusz”, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény. A kiigazítás felfelé vagy lefelé történhet az érintett tagállam általános árszintjétől függően. Magyarország esetében az úgynevezett hozzáigazítási koefficiens érték 0,562 volt, ami azt jelenti, hogy a magyarok az osztrákokhoz képest közel feleannyival kevesebb szociális juttatást kaphatnak, ha gyermekük Magyarországon él.
Az ügyben az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást indított, amelynek kapcsán csütörtökön született döntést. A Bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy „a családi támogatások és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet hatálya alá eső családi ellátásoknak minősülnek, amelyek nem csökkenthetők vagy nem módosíthatók azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai az azokat nyújtó tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeznek lakóhellyel”. Ezért ez a szabályozás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet megsértésének minősül.
A Bíróság arra is emlékeztet, hogy az uniós jog tiltja a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Ugyanakkor ez a jogszabály lényegében csak őket érintheti. Ráadásul, mivel a vendégmunkások nagy többsége
olyan tagállamokból származik, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint Ausztriában, ez a rendelkezés kifejezetten hátrányosan érinti őket. Következésképpen – mondta ki a bíróság – „ez a kiigazítási mechanizmus állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely semmiképpen nem igazolt”.
Megjegyezték az ítéletben, hogy a vendégmunkások ugyanúgy hozzájárulnak a közös terhek finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, anélkül, hogy a gyermekeik lakhelyét figyelembe vennék. Ebből pedig az következik, hogy a vitatott osztrák szabályozás a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül.
Ausztriában a tavaly nyári adatok alapján összesen 3,8 millióan rendelkeznek munkaviszonnyal, akik közül 880 ezren külföldiek. Ennek igen jelentős része, 108 ezer ember magyar; ezzel a németek után a magyarok a második legnépesebb vendégmunkás tábor Ausztriában. A perbe több olyan kormány is beavatkozott az Európai Bizottság oldalán, tehát a szabályozás megsemmisítését kérve, akiknek az állampolgári érintettek az ügyben. Magyarország azonban nem volt ezek között.
Ez év elején az ügyről hasonló véleményt mondó Richard de la Tour bírósági főtanácsnok arra is felhívta a figyelmet, hogy nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint ezek a kiadások veszélyeztetnék az osztrák szociális rendszer pénzügyi biztonságát. Az osztrák számvevőszék jelentése szerint ugyanis a gyermeküket hazájukban nevelő migráns munkavállalókkal összefüggésbe hozható családi ellátások költsége a kiadások körülbelül hat százalékát teszi ki. A gond inkább az, hogy az osztrák állam nem tudja ellenőrizni a kifizetések jogosságát, a helyzet megoldására azonban rossz eszközt választottak.
