Rövid vitát tartott az Európai Parlament plenáris ülése az Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó hetes cikkely szerint eljárásról, kitérve a legfrissebb fejleményre: a múlt héten megindított jogállamisági eljárásra. Ez már azonban csak Magyarországot érinti, az Európai Bizottság szerint a lengyeleknél nincs akkora veszélyben az EU-s pénz, mint nálunk.
– Az Európai Bizottság jogállamisági hiányosságokat azonosított, ezen belül is a korrupció szintje az, ami indokolttá tette, hogy a jogállamisági feltételrendszert beindítsuk. Az ügyek súlyosan és eléggé közvetlen módon veszélyeztethetik az európai uniós költségvetést, az Európai Unió pénzügyi érdekeit – mondta Didier Reynders igazságügyért felelős biztos. Azt is hozzátette, hogy a helyzet azért is aggasztó, mert bár régóta jelzi Brüsszel Budapestnek a rendszerszintű problémákat, Magyarországon nem születtek intézkedések a megoldásra.
Az egyik felszólaló, a szociáldemokrata Katarina Barley pedig Magyarországra utalva arról beszélt, hogy egyesek azt gondolják, hogy ha többséget szereztek a választásokon, akkor bármit megtehetnek. A német politikus szerint azonban a demokrácia, az Európai Unió éppen nem erről szól, hanem arról, hogy tiszteletben kell tartani a kisebbségeket is. Megjegyezte azt is, hogy nem a lengyel vagy a magyar embereket, hanem a lengyel vagy a magyar kormányt bírálják, amikor ezeket a kérdéseket szóba hozzák. Ő is kijelentette, hogy Magyarországon a korrupció ott van mindenütt.
A Magyarországgal kapcsolatos parlamenti jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield többek között azt a kérdést tette fel, hogy vajon „nem furcsa, hogy egy olyan elnöksége lesz az EU-nak 2024-ben (Magyarország - a szerk.), amelyet nem tekintünk teljes mértékben demokráciának?”.
Érdekes fejleménye volt a vitának, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége nevében felszólaló Joachim Stanisław Brudzinski, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusa egyetlen szóval sem védte meg a magyar kormányt. Holott ez korábban magától értetődő volt az ilyen eszmecserék során. Ehelyett a politikus az EU-t kárhoztatta, amiért nem lép fel határozottabban az orosz agresszióval szemben, s közben „véres a kezünk az orosz rubeltől”.
Megvédte viszont a magyar kormányt Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, aki azt mondta, hogy a Magyarországgal szembeni vádaskodások nem jogi, hanem politikai természetűek. Ide sorolta a migrációs válság eltérő megítélését, azt, hogy kimondták, „az apa férfi, az anya nő” és a magyar gyermekvédelmi törvényt is. Nevetségesnek nevezte azt, hogy Magyarországon ne lenne sajtószabadság, szerinte „kiegyenlített a sajtó, létezik és virágzik a jobboldali, konzervatív média is”. Majd arról beszélt Hidvéghi Balázs, hogy csalódott az EU-ban. Így fogalmazott: „18 évvel ezelőtt, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, világos volt számunkra, hogy hová akarunk csatlakozni négy évtizedes szovjet dominancia után. Egy békére alapuló közösséghez, amely tiszteletben tatja a klasszikus európai értékeket, hagyományokat és közös tiszteletre támaszkodik. Azóta Brüsszel és különösen az Európai Parlament egyre inkább egy posztmodern boszorkányüldöző klubbá vált, és ránk akarja erőltetni ezt a szűklátókörű radikális ideológiát, elkezdtek bennünket zsarolni különböző szankciókkal és támadásokkal”.
Május 23-án az EU-s tagállamok tanácsa előtt lesz téma a magyar jogállamiság, ahol a hetes cikkely szerint eljárás keretében tartanak meghallgatást.
