Mintegy 140 milliárd eurót remélnek EU-szerte a tagállamok azokból az intézkedésekből, amelyeket az energiafogyasztók megsegítésére hoztak. Az energiacégeknek ki kell venniük a részüket a terhekből – Magyarországot azonban ez nem érinti, mert a külügyminiszter szerint ezek a pénzek már a lakosságnál vannak.
– Újabb puzzle-darabok kerültek a helyükre, de a munkát folytatni kell – jelentette ki Jozef Síkela az EU soros elnökségét betöltő cseh kormány energiaügyi minisztere azt követően, hogy a tagállamok megegyeztek több intézkedésben, amelyek az energiaárak mérséklését célozzák. –Energiaháborúban vagyunk Oroszországgal, amely súlyosan befolyásolja az iparunkat – tette hozzá Síkela.
Az Európai Bizottság javaslata nyomán meghozott döntésnek két fő tényezője van: az egyik oldalon a fogyasztás mérséklését célozzák, ezáltal kevesebb energiára lesz szükség az EU-ban, ami szintén az árak mérsékléséhez vezet. Másik oldalon pedig az ugrásszerűen megnőtt energiaárak rendkívüli bevételhez juttatták az energiacégeket, amely előre nem volt tervezett, és a működési költségek sem nőttek ekkora mértékben.
A fogyasztáscsökkentési intézkedés lényege, hogy bizonyos csúcsidőszakokban a felhasználás 5 százalékos mérséklését vállalják a tagállamok. Ez nem érinti a lakossági felhasználást, de természetesen az embereket is a felhasználás csökkentésére igyekeznek rábírni a kormányok. A villamosenergia-termelők, amelyek például megújuló energiaforrásokat, nukleáris energiát és lignitet használnak, 180 euró/MWh felső határig gazdálkodhatnak a bevételeikkel, az ezt meghaladó részt a tagállamok a fogyasztók megsegítésére fordítják. Hasonló a helyzet az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatok esetében, ahol ideiglenes szolidaritási hozzájárulást fizetnek majd a cégek. Ennek alapja a 2022. évi nyereség, azt a részt szedik be, mely az előző három évben elért átlagos nyereséget 20 százalék feletti mértékben haladja meg. Ez a forrás is a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a súlyosan érintett vállalatokat és az energiaigényes iparágakat illeti.
A most elfogadott intézkedésekkel kapcsolatban tulajdonképpen egyetértés volt a tagállamok között. Nem sikerült azonban közös nevezőre jutni az energiára kivetendő ársapka ügyében. Még a hét elején 15 tagállam levélben kérte az Európai Bizottságtól, hogy a javaslatok közé illesszék be a felső árkorlátot, ez azonban egyelőre elmaradt. A Bizottság még arra hajlana, hogy az orosz energia árát maximálják, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az orosz energiát jelentős részben kiváltó cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében a kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot, vagyis ha az árát korlátoznák, akkor a szállítók oda vinnék az árut, ahol többet fizetnek érte. Márpedig Európának minden molekulára szükség van, hiszen az az általános körben elfogadott vélekedés, hogy az orosz energiára nem szabad építeni, a szállítmányok tulajdonképpen bármelyik nap elapadhatnak.
Szijjártó Péter a tanácsülés után a kormánypárti újságíróknak megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ezek a döntések „nem rontottak és igazán nem is javítottak a jelenlegi helyzeten”.
A meghozott döntések azonban nem segítenek a magyar fogyasztókon, mert a miniszter elmondása szerint Magyarországon már működik az extraprofitadó és a kötelező átvételi támogatási rendszere. Arról is beszélt Szijjártó Péter, hogy a megoldás az energiaválságra az lenne, ha még több földgáz lenne a piacon.
Bírálta azokat az elképzeléseket, amelyek szerint az orosz energiára ársapkát kellene alkalmazni, mert ez ellehetetlenítené Magyarország ellátását, tekintettel arra, hogy a Gazprom minden bizonnyal ebben az esetben leállítaná az Európába irányuló szállítmányokat – amelynek szerinte legnagyobb mértékben Magyarország látná kárát.
Az új szankciós intézkedések kapcsán is arra utalt a miniszter, hogy Magyarország nem fogja azokat elfogadni. A nyolcadik csomag ugyanis egyes szolgáltatások nyújtását is megtiltaná európai cégeknek orosz vállalatok felé, márpedig a paksi atomerőmű-bővítés kapcsán a Roszatom alvállalkozói amerikai, német és francia vállalatok.
Ugyanakkor az energiaárakkal kapcsolatos munka folytatódik, az ársapka nem került le a napirendről. A téma valószínűleg szóba kerül az állam- és kormányfők jövő heti, prágai informális találkozóján is.
