1500 milliárd forintot költött a magyar állam felesleges vagy túl korán megépült sztrádákra – számolta ki a G7.
A legendásan üres M6-os autópálya mellett ma már több száz kilométernyi hasonlóan kevéssé kihasznált sztráda van. Az M3-as Nyíregyháza után vagy az M35-ös és M4-es Debrecen és a román határ közti szakasza nemcsak érzésre kong az ürességtől, ezek teljesen feleslegesen épültek ki kétszer kétsávos sztrádaként. A 2020-as forgalomszámlálási adatok szerint a gyorsforgalmi utak csupán 25 százaléka esetében éri el a kihasználtság az 50 százalékot. Az ezermilliárdokért épült sztrádahálózat 12 százalékán a kihasználtság 10 százalék alatti, 39 százalékán 20 százalék alatti. Ezt a 671 kilométert biztosan feleslegesen vagy túlzó paraméterekkel építették ki, magyarán autópálya vagy autóút helyett akár egy kétszer egysávos főút is elég lett volna – írta a gazdasági portál az adatok alapján.
Ez az 1500 milliárd forint több mint a duplája a közel 700 milliárdos „rezsivédelmi alapnak” – tették hozzá.
Orbán Viktor valamiért azt gondolja, hogy a sztrádák határig építése valamilyen fejlődési szintet takar, aminek elérése fontos. Ausztria azonban jó példa arra, hogy ez mennyire nincs így: nyugati szomszédunk és Csehország között például a mai napig nincs autópálya-kapcsolat, és ebben az évtizedben sem terveznek ilyet építeni. Teljesen természetes, hogy a határok közelében csökken a forgalom, ezért ott egy jól kiépített főút vagy egy kétszer egysávos gyorsforgalmi út is megteszi. Az anyagiakban nem szűkölködő Svájcban is az A4-es autópálya Schaffhausen után egy széles főútként ér át Németországba. Nem azért, mert nincs rá pénzük: jól tudják, hogy nincs értelme kiépíteni. Svájc és Ausztria között sincsen autópálya-kapcsolat 0 hangsúlyozza a G7 cikke.
A főváros környéki sztrádákon jóval 100 százalék feletti a kapacitáskihasználtság, de 350 milliárdot költött az állam olyan autópályák építésére, ahol a kapacitás 10 százalékát sem éri el a forgalom.
Európai összehasonlításban ma már sok gyorsforgalmi út van Magyarországon, de az adatok alapján úgy tűnik, nem a sok autópályát építő országok a gazdaságilag sikeresek, hanem inkább a ritkásabb sztrádahálózatúak – állapította meg a G7.
