Nem okozott óriási meglepetést a kiskereskedelmi forgalom januári visszaesése. Sőt, talán kisebb is lett a zsugorodás, mint amire a felgyorsult inflációt látva előzetesen számítottunk – mondta megkeresésünkre Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője. A közgazdász kiemelte, a nagy decemberi sokk, az üzemanyagársapka kivezetésének hatása most is érződik, hiszen januárban éves összevetésben 9,7 százalékkal esett az üzemanyagfogyasztás, de az előző hónaphoz képest is nagyobb volt az esés, mint öt százalék. Januárban hozzávetőlegesen annyi üzemanyag fogyott, mint 2021 őszén, vagyis az árstop bevezetése előtt. Ez azt jelenti, hogy a kötött üzemanyagár okozta plusz fogyasztás eltűnt a piacról.
Az üzemanyag-árstop a ludas
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke is arról beszélt lapunknak, hogy az üzemanyagfogyasztásról szóló statisztika kissé csalóka. Az idei év első hónapjainak fogyasztási adatai azért mutatnak jelentős visszaesést az egy évvel korábbiakhoz képest, mert az árstop hatására 2022-ben feltűnően magasra ugrott az üzemanyag iránti igény, így magas volt a bázisadat. Ennek magyarázata egyrészt a szomszédos országokból érkező üzemanyagturizmus volt, másrészt a nemzetközi fuvarozás oldaláról mutatkozó magas dízelolaj kereslet.
– Ha a két évvel ezelőtti adatokhoz hasonlítjuk az idei forgalmat, azt látjuk, hogy a gázolaj forgalmazás szintje egyáltalán nem változott, a benzin iránti igény viszont visszaesett, amit a lakosság jövedelmi helyzetének romlása magyaráz – mondta az elnök. Várakozása szerint az üzemanyagpiac az idei évben – eltérően a tavalyitól – visszatér a normális működéshez.
Ha többi a árucsoportot nézzük, azt látjuk, hogy kisebb volt a csökkenés, mint ami várható volt a rekordinfláció ismeretében. A nagyobb értékű termékek, mint például bútorok, műszaki cikkek esetében persze nagyobb a visszaesés, már csak azért is, mert ezen cikkeknél nagyobb a hiteligény, a kamatok pedig a magasban vannak, így az ilyen jellegű beruházásokat inkább elhalasztják az emberek.
A 2021 őszén mért szintre esett a forgalom
– A nem élelmiszerjellegű áruk esetében azt látni, hogy a forgalom a 2021 őszi szinten van, azaz hosszabb távon drasztikus visszaesés nem látható. Vagyis nem érzékelhető akkora zuhanás, mint a covid idején, amikor fizikailag is lehetetlen volt a vásárlás. Az élelmiszer forgalomban pedig az infláció meglódulását követő nagy visszaesés után nagyjából normalizálódott a helyzet. Azaz nincs újabb óriási zuhanás, inkább azt látni, hogy kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan, de a vártnál kisebb a zsugorodás. Itt is azt látni, hogy 2021 őszi szinten áll a fogyasztás – fejtegette Virovácz Péter.
Virovácz Péter hozzátette, a jelek arra mutatnak, az emberek simítják a fogyasztást: amit a bérekből megeszik az infláció, azt a korábbi évek megtakarításából pótolják. Az a kérdés, meddig hajlandók ezt megtenni az emberek, illetve hogy meddig tart ez a megtakarítás. Miután a munkaerőpiacon még nincsenek nagy problémák, azaz nincsenek nagy elbocsátások, lassan eléri csúcsát az infláció is, abban bízhat a lakosság, hogy viszonylag rövid lesz a mostani válság, és hamarosan ismét feltölthetik tartalékaikat, azaz egyelőre költekezhetnek abból.
– Összességében elmondható, hogy az év egészét tekintve a fogyasztás minimális mértékben ugyan csökkenhet, de ez nem lesz olyan drasztikus, mint korábban gondoltuk. Ugyanakkor minden olyan lakossági beruházás, amihez hitelre van szükség, vissza fogja húzni a fogyasztást. Az év egészében a teljes fogyasztás jó eséllyel ennél erősebben fog csökkenni. Már csak azért is, mert a szolgáltatások alakulása nincs benne a kiskereskedelmi statisztikában, és a tapasztalatok azt mutatják, az emberek válság esetén inkább a szolgáltatás iránti igényüket fogják vissza.
A lassan csökkenő infláció okoz bajt
Hasonlóan látja az alapvető folyamatokat Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora. Az akadémikus azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi év első felének adatait jelentősen felpumpálta a választás előtti osztogatás, amit aztán a második hat hónap stagnálása követett. Azt is hangsúlyozta, hogy az idei év várható folyamatait jelentősen befolyásolja, és a fogyasztás visszaesését eredményezheti, hogy miközben az unióban már csökkenőben van az infláció, nálunk még nem érte el a csúcspontot. Ezért ő azzal számol, hogy az év első felében biztos csökken majd a reálfogyasztás, különösen hogy a 2022-es év pozitív várakozásaival szemben most szó sincs erről, inkább kivárnak az emberek, ami semmiképpen sincs jó hatással a fogyasztásra.
A hazai folyamatokkal ellentétes adatokat közölt a román statisztikai hivatal. Közleményük szerint Romániában ugyanezen időszakban – azaz tavaly januárhoz viszonyítva – 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Keleti szomszédunknál az adatokat a nem élelmiszer-kiskereskedelem 9,1 százalékos bővülése húzta felfelé, de 5,4 százalékos növekedésével az élelmiszer, ital- és dohánytermékek növekedése is megközelítette az átlagot. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint tavaly decemberhez képest januárban 0,7 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom.
