Szakmai körökben nagy az értetlenség a csütörtöki kormányinfón a napelemrendszerek telepítésének szabályváltozásával kapcsolatosan elhangzottak miatt.
Szolnoki Ádám a MANAP Iparági Egyesület elnöke a Magyar Hangnak elmondta, a bejelentés alaposan meglepte a szakmát, most próbálják elemezni mindazt, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a napelemekkel kapcsolatosan bejelentett, de az szinte lehetetlen küldetés. Ezért mindenképpen meg kell várni a tervezett intézkedés részletszabályait.
– Legfeljebb annyit lehet mondani az elhangzottak kapcsán, hogy mostantól valamiféle változás lesz a napelemek telepítésének szabályozásában. Hogy pontosan mi változik, azt a kormányinfón elhangzottak alapján nem lehet megmondani. Persze az eddig is a levegőben lógott, hogy uniós kötelezettségből kifolyólag legkésőbb 2024 januárjától vége lesz a szaldó elszámolásnak. Arról is volt szó korábban, hogy a támogatott beruházások esetében előrehozzák a lakosság számára kedvezőtlenebb bruttó elszámolás bevezetésének határidejét. A csütörtöki bejelentés alapján azonban nem lehet eldönteni, hogy ez azt jelenti, mostantól valóban bevezetik a bruttó elszámolást, vagy arról van szó, hogy mostantól nem lehet a szolgálatói hálózatba visszatáplálni a napelemekkel megtermelt villamosáramot – próbálta értelmezni az új helyzetet Szolnoki Ádám.
Hozzátette, ez utóbbi lehetőséggel még soha senki nem számolt a szakmában. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy drágább lesz, és csak hosszabb idő alatt térül meg a napelemrendszer telepítése, hanem hogy kezelhetetlenné válnak a lakossági napelemes beruházások.
– Amennyiben mégis a szigetszerű működés bevezetéséről lenne szó, az azt jelentené, hogy a lakosság nem tud majd napelemes rendszereket telepíteni ingatlanjára. Úgy gondolom, az elmúlt időszak kormányzati megnyilatkozásai egyáltalán nem erre mutatnak, hiszen a bruttó elszámolás bevezetéséről ugyan esett szó, arról azonban nem, hogy megtiltják a kis rendszerek működtetői számára a betáplálást. Vagyis a kormánynak nem lehet célja az ilyen beruházások leállítása – mondta az elnök.
Kérdésünkre Szolnoki Ádám elmondta, ma Magyarországon még nem létezik a bruttó elszámolás szabályrendszere, illetve hogy a szigetszerű működésre, vagyis hogy a lakossági napelemrendszerek által termelt villamosáramot nem lehet visszatáplálni a hálózatba, a világon sehol nincs példa.
Hozzátette, a vállalkozásoknál ugyan léteznek olyan rendszerek, amelyek a cég nagymértékű fogyasztásának 10-20 százalékát fedezik, és szigetszerűen működnek, a lakosság esetében azonban ennek nem lenne értelme. Ezen rendszerek közül ugyanis még a legkisebbek is többet termelnek, mint amennyit az átlag fogyasztó felhasznál. Többek között ezért van szükség a visszatáplálásra. Ha viszont ez utóbbi lehetőség megszűnik, akkor az egyik megoldás, hogy kikapcsolja a napelemet, ha éppen nem tudja felhasználni a termelt áramot. A másik, hogy csak akkora rendszert épít ki, amelynek teljesítményét gond nélkül fel tudja használni, de ennek nem nagyon van értelme. Végül a harmadik, hogy olyan nagy méretű és olyan jelentős összegbe kerülő akkumulátortelepet lesz kénytelen kiépíteni, hogy annak ára soha nem térül meg. Vagyis ez utóbbi lehetőség sem alternatíva.
