Közel félmilliós átlagkeresetet mért a KSH

Közel félmilliós átlagkeresetet mért a KSH

Pénz (Fotó: Geri Art / Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A múlt év novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az MTI beszámolója szerint a tizennégy éves csúcsra ugró 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt.

A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vállalkozások körében a bruttó keresetek 8,8, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően – 11,1 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 409 600 forintra becsülhető, 8,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A feldolgozóiparban 8,3, az építőiparban 10,8 százalékkal nőttek a keresetek és 447 700, illetve 339 400 forintot értek el. A kereskedelemben 399 800, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 261 200 forint volt a novemberi bruttó átlagkereset 9,3, illetve 10,3 százalékos növekedéssel.

Az infokommunikációs szektorban elért 749 300 forintos bruttó átlagkereset, meghaladta a pénzügyi, biztosítási szektor 738 600 forintos átlagát, ami a 12,4 százalékos növekedésnek köszönhető a 7,3 százalékkal szemben. Az egészségügyben 584 100 forint volt az átlagkereset, az oktatásban 437 400 forint, ami 9,9 százalékkal nagyobb az előző novemberinél. A közigazgatás és védelem területén 9,4 százalékos emelkedéssel 609 300 forintot ért el az átlagkereset.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 91 ezerrel, 3,4 százalékkal nőtt egy év alatt tavaly novemberig a közfoglalkoztatottakat nem számolva.

A múlt év január-novemberében a bruttó átlagkereset 433 800, a nettó átlagkereset 288 500 forintot ért el, mindkettő 8,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Mint lapunk többször megírta, csalókák a hivatalos számok, az átlagbérnél például sokkal jobban kifejezi a jövedelmi viszonyokat a medián bér: az a kereset, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. A mediánbér mintegy 80-100 ezer forinttal alatta marad az átlagbérnek, vagyis sokaknak jóval alacsonyabb a bérük, mint a hivatalos statisztikai átlag. A KSH mostani közleménye tartalmazza a bruttó mediánbért, amely 375 600 forint. 

Más problémák is vannak a hivatalos statisztikával, amelyekről korábban Mellár Tamás közgazdász professzor, a KSH volt elnöke beszélt lapunknak. Például a KSH-jelentés első sorában „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete” kifejezés szerepel, ami félrevezető, hiszen a részletes elemzésből kiderül, hogy a fenti érték csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek, a költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek adatait tartalmazza.

Vagyis az öt főnél kisebb vállalkozások – ahol a legalacsonyabbak a fizetések – hiányoznak az átlagbér-számításból, ráadásul csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatait tartalmazza. Mellár Tamás kiszámolta, ha mindenkit figyelembe vesz, akkor hozzávetőlegesen harminc százalékkal alacsonyabb átlagbért kap, mint a hivatalos statisztikai adat. A további torzító tényezőkről itt olvashat.