Csak egy markáns recesszióval lehet letörni a mostani inflációt – többek között erről beszélt a Magyar Hangnak Róna Péter. Virovácz Péter pedig az is rontja az ország helyzetét, hogy a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt vitában állunk az Európai Bizottsággal. A forint árfolyama közben ismét átlépte a 401-es szintet.
Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatemelése is csak időlegesen erősítette a forintot. A hétfői, csaknem 405 forintos euróárfolyam szerdára a 393 forintos szint közelébe erősödött, de nem maradt ott hosszabb ideig. Csütörtök reggelre 397 forint közelébe emelkedett, péntek délelőtt pedig 50 fillérre közelítette meg a 400 forintos szintet, majd 399 forint körül mozgott az árfolyam. Délután egy óra előtt néhány perccel pedig ismét átlépte a négyszáz forintos határt, majd egy órával később sikerrel vette be a 401 forintos szintet is. Azóta sem erősödött számottevően az árfolyam. Vagyis reggel hét óra óta csaknem öt forintot veszített értékéből a forint.
– Ez a legutóbbi kamatemelés felér egy beismeréssel, hogy az elmúlt három évben az MNB félreértelmezte és félrekezelte az inflációt, előrejelzései rendre hibásnak bizonyultak. A magyar infláció dinamikája olyan erős – a hozzávetőlegesen 12 százalékos maginfláció meghaladja a fogyasztói árak emelkedését, előre vetítve az inflációs ráta további növekedését –, hogy azt már csak egy markáns recesszióval lehet letörni. Az MNB-nek összességében legalább további 4,5 százalékkal kellene kamatot emelni, ha valóban vissza szeretné terelni az inflációt 5 százalék alá. Egy ekkora kamatemelés pedig elkerülhetetlenül recessziót jelent. Mindez a forint számára sem jelent sok jót – mondta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a forint helyzetét hasonlóan ítéli meg, de ebben másként látja a jegybank szerepét. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank monetáris eszközei nem elegendőek a forint erősítéséhez, a kamatemelés időlegesen segíthet nemzeti valutánkon, hosszabb távon azonban nem. Ennek oka, hogy alapvetően a magyar költségvetés körüli bizonytalanságok, a különadók bevezetése, azaz a gazdaságpolitika problémái miatt a magyar gazdaság sokkal jobban kitett a piaci hatásoknak, mint a régiós országok szinte bármelyike.
Az elemző szerint további bizonytalanságot jelent a forint számára, hogy a folyó fizetési mérleg is hatalmas passzívumot halmoz fel, az országot sokkal több deviza hagyja el, mint amennyi hozzánk érkezik. Mindez nyomást jelent a forint árfolyamára. Tovább rontja az ország helyzetét, hogy a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt vitában állunk az Európai Bizottsággal, és egyelőre nem sorjáznak a hírek sem, hogy a közeljövőben vége lesz a csatározásnak, vagyis hozzáférünk majd az uniós forrásokhoz. Ezen egyedi hatások miatt sérülékenyebb sokkal a forint mint a régiós valuták. Erre jönnek rá a Magyarország által nem befolyásolható nemzetközi, geopolitikai hatások, úgy mint az orosz-ukrán háború miatt elrendelt szankciók áremelő hatása, az energiaárak elszabadulása.
Virovácz Péter úgy látja, hogy amíg ezekben, az árfolyamra ható tényezőkben nem következik be jelentős javulás, addig a forint euróval szembeni árfolyama a 390-400 forintos sávban mozog majd, de kedvezőtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén további gyengülésre is sor kerülhet.
