A gazdaságfejlesztési miniszter szerint igazságtalan, hogy míg a nagy összegű bankbetétek után 18 százalékos kamatot fizetnek a bankok, a kisbetétesek csak 1 százalék alatti kamatra számíthatnak.
Március 31-ig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok, valamint a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatánál – olvasható Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfői közleményében.
A bejelentés szerint semmi nem magyarázza, hogy egyesek olyan jövedelemre tegyenek szert, amelyet a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági ügyfelek nem érhetnek el. A piaci torzulás – áll az MTI által közölt tájékoztatásban – az elhibázott brüsszeli szankciókra vezethető vissza, az infláció ugyanis emiatt dönt csúcsot, amire válaszul a Magyar Nemzeti Bank kamatot emelt, egyes pénzügyi szereplők pedig a gazdaság működéséhez szükséges hitelezés és állampapír-vásárlás helyett kereskedelmi bankok közvetítésével jegybanki betétekbe helyezték a vagyonukat.
– A 18 százalékos állami kamat kockázatmentesen magas jövedelmet biztosított, miközben a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betétesek mindössze 1 százalék alatti kamatot kapnak a látra szóló betétek és a folyószámlabetétek után. A bankok a hosszabb távú betétekre is csak 9-10 százalék kamatot fizetnek – tették hozzá. A gazdaságfejlesztési miniszter a közlemény szerint ennek a gyakorlatnak a megszüntetését sürgeti. A tárcavezető várakozásai alapján az intézkedés hozzájárul a hitelezés és az állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, források átirányításához a gazdaságba.
