Közel nyolcvan, nagyrészt fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött Lázár János – közölte a Telex a hozzá eljutott dokumentumokra hivatkozva. Az építési és közlekedési miniszter a portál megkeresésére nem cáfolta az értesülést.
A portál által ismeretett dokumentumban a korábbi, Vitézy Dávid-féle Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) nyolcvan, túlnyomórészt fővárosi és agglomerációs fejlesztése található, azok jelenlegi állásával, valamint azonnali lezárásuk kockázataival és következményeivel. A fejlesztések felülvizsgálatát a lap szerint már az NKK részben lecserélt, Lázárhoz lojális csapata készítette és elemezte a miniszter számára tavaly év végén. A háttéranyagban több beruházásnál is jelezték, hogy azonnali lezárásuk forrásvesztést, uniós pénzvisszafizetést, szabálytalansági eljárást, sőt, politikai kockázatot is jelenthet. Ezért a 80 fejlesztésből 30-nál azt javasolták a miniszternek, hogy folytassa a projekt tervezését, előkészítését; 13 esetben azt, hogy a projekt ugyan lezárható, de csak „magas érdeksérelemmel” – ide tartozik a pénzvisszafizetés vagy a politikai kockázat -, 32 esetben pedig „alacsony érdeksérelemmel” ítélték lezárhatónak a munkát.
A Telex úgy tudja, hogy még a lecserélt gárdát is meglepte, hogy javaslataikhoz képest Lázár összesen mindössze 8 esetben döntött a beruházás folytatása mellett, míg 11 esetben elbizonytalanodott, kérdőjellel jelezve ezt, vagy csak odafirkantva a lapra, hogy „Megbeszélendő”.
A Városmajor megújítása mellett „SOHA! NEM!” megjegyzés olvasható. Ez a projekt már 43 százalékon áll, 162 millió forintot elköltöttek rá, és az NKK szakértői is a projekt folytatását (a tervezés befejezését) javasolták, mert az azonnali lezárás pénzügyi kockázattal, a fel nem használt uniós forrás visszafizetési kötelezettségével jár. A Telex megjegyzi, hogy a Városmajor megújítása Fürjes Balázs, a volt Budapest és agglomerációs fejlesztési államtitkár „szerelemprojektje” volt, és köztudott, hogy Lázár és Fürjes között régóta rivalizálás folyik, váltakozó végkimenetellel.
Hasonló sorsra jut egyebek között a Gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésének tervezése, a csepeli-soroksári és a szentendrei HÉV összekötésének (azaz az 5-ös metró) tervezése, illetve a csepeli-soroksári HÉV Kálvin téri meghosszabbításának tervezése. A miniszter idő előtt lezárná a kelenföldi új buszpályaudvar, a Galvani híd, az Óbudai-szigeti gyalogos-kerékpáros híd, a Salkaházi Sára rakpart – Közraktár utca előkészítését, sőt a dél-budai Centrumkórház megközelíthetőségének tervezését is, pedig az NKK-szakértők szerint javasolt lenne folytatni, mert a korai lezárás magát a kórházberuházást is veszélyezteti.
Három beruházás kérdésében politikai megfontolásból született miniszteri döntés:
• a Füredi utca külön szintű (közút-vasút) átvezetését a XVI. kerület kormánypárti országgyűlési képviselője is támogatta, Lázár mégis a projekt („magas érdeksérelemmel járó”) lezárása mellett döntött,
• a kelenföldi Duna-parti sétány fejlesztését szintén a kormánypárt országgyűlési képviselője támogatta a 2022-es választáson, ezért a lépést (lezárást) majd „meg kell magyarázni” a széljegyzet szerint.
• a 75 százalékon álló átfogó agglomerációs-budapesti kerékpáros hálózati stratégia folytatását pedig azért (is) ítélték folytatandónak az NKK szakértői, mert a projektnek erős lakossági támogatása van, fél éven belül lezárható lenne, és a lezárás visszafizetési kötelezettséget generálna. A szigorú válasz ennek ellenére itt az: „Lezárni!”
Maradhat viszont a budai fonódó villamos tervezése, és a „Megbeszélendő” kategóriában van a listán a Szegedi úti felüljáró és a mexikói parkolóház tervezése, valamint a Dózsa György út kapcsolódó forgalomcsillapítása. Szintén befejezik a budakeszi buszsáv már 90 százalékon álló előkészítését.
Néhány vidéki helyszín is megjelenik a listán: hiába javasolt a debreceni Velodrom tervezésének folytatása, a „Lezárni!” felirat jelenik meg mellette a dokumentumon, a hortobágyi deportálások emlékhelye és a Recski Nemzeti Emlékpark pedig nagy kérdőjelet kapott Lázártól. A Budapest-Belgrád vasútvonal állomás előtereinek tervezése és a 2023-as labdarúgó Európa Liga döntő budapesti megrendezése egyaránt „Megbeszélendő”. A ferencvárosi atlétikai csarnok és szabadtéri edzőpályák ügyében a miniszter a folytatásról döntött.
„Sajnálom, hogy a Telex, a minisztériumból ellopott dokumentumokkal házalóktól szerzi be az információit, noha én mindig, minden kérdés esetében igyekszem a rendelkezésükre állni” – reagált a miniszter a portál megkeresésére. Hozzátette: a korábbi, Nemzeti Közlekedés Központ projektjei közül „30 jelenleg is folyamatban van; 25-öt a brüsszeli szankciós politika és a háború gazdasági hatásai miatt fel kellett függesztenünk; 7 beruházás befejeződött; míg 14 projekt lezárásra került. Közölte továbbá, hogy a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni – függetlenül attól, hogy azok vidéken vagy a fővárosban valósulnak meg – amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak.
A Telex úgy tudja, a lista tavaly október végén, november elején készülhetett. Október végén született egy kormányrendelet az év elején alapított NKK feladatátadásáról, majd a szervezettől sorban távoztak is a szakemberek az év végéig. Az NKK idén januárban várhatóan végelszámolással teljesen megszűnik.
