Rendkívüli, ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennek hatására pedig erősödésnek indult a forint. A döntés azért sem mindennapos, mert bár a jegybank minden héten módosíthatna az irányadó rátán, egy ideje kitartott amellett, hogy csak a hó végi üléseken változtatott a valódi irányadó eszközén. A rendszer eredményességét utólag kell majd értékelni – jelentette ki a Portfolio szerint Virág Barnabás jegybanki alelnök egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. Kuti Zsolt ügyvezető igazgatóval közösen kifejtették, jövő évi recesszióról beszélni egyelőre indokolatlan, a növekedés terén viszont alacsonyabb számokhoz kell szokni. Az idei, szerintük akár öt százalékot is kitehető GDP-növekedés után 2023 karakteresen más év lehet, és „ütemében lassabb növekedés” következhet.
A jegybanki vezetők szerint a döntéseiket nem egy gazdasági paraméter napi állapota, tehát a négyszáz forintot meghaladó euróárfolyam befolyásolja, de a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért szükség volt a szigorításra. Ez legalább az őszi hónapokig folytatódni fog. Az MNB úgy látja továbbá, hogy minden rendelkezésre álló információ az Európai Unióval való megegyezés irányába mutat, és nincs olyan ügy, amelyet ne lehetne tárgyalásos úton megoldani. A költségvetési szigort fontosnak tartják az infláció letörésében, a következő hónapokban pedig már látható lesz szerintük a javulás. Az inflációs prognózis ugyanakkor emelkedik, a maginfláció is nagyot ugrott májusban, a termelői költségek emelkedése pedig gyors áremelkedést hozott. Az első negyedéves GDP-emelkedést a másodikban lassulás követheti, de azért így is bíznak az öt százalékot meghaladó 2022-e növekedésben.
A forint reggel a 397 feletti, majd a délelőtti órákban a 395 és a 395,7 közti sávot járta be, a dollárral szemben szintén erősödött a magyar fizetőeszköz.
A Telex egyébként cikkében összeszedte, milyen tényezők járulhattak hozzá a forint jelentős gyengüléséhez. Ezek között volt a 12,2 százalékos maginfláció, amely Európában az egyik legmagasabb, továbbá a kamatemelések korábbi jegybanki visszafogása, valamint a magyar külkereskedelmi hiány emelkedése. A forint euróhoz képesti árfolyama idén április közepén indult jelentős gyengülésnek, miközben ez a tendencia nem volt megfigyelhető például a cseh koronánál és a horvát kunánál. A cseh korona, ahogy a lengyel złoty és a magyar forint is idén februárban gyengült nagyot, majd március közepéig mindhárom országban erősödött a fizetőeszköz, viszont onnantól csak a magyar forint gyengült ennyire jelentős mértékben.
