Nincs, ami fékezze a drágulás ütemét Magyarországon: 13,7 százalék volt az éves infláció júliusban, utoljára 1998 júliusában volt ennél magasabb az áremelkedések üteme. A várakozásokat is felülmúlta a friss adat, a Portfolió elemzői konszenzusa is „csak” 13 százalékos áremelkedést vetített előre a júniusi 11,7 százalékos ütem után. Virovácz Péter szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre nehezebben találunk olyan termék- vagy szolgáltatáskört, ahol ne lenne két számjegyű az infláció.
– Jómagam a pesszimistábbak közé tartoztam, és 13,3 százalékos éves inflációval számoltam júliusra, így számomra annyira nem volt meglepő a friss adat – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Úgy látja, ez benne volt a pakliban, az előrejelzések szempontjából igazából az jelentette a nehézséget, hogy nem tudták, milyen mértékben jelenik meg a korábban bejelentetett adóváltoztatások – mint a jövedéki vagy a chipsadó emelése továbbá az extraprofitadók kiterjesztése – hatása a fogyasztó árak júliusi alakulásában. Mostanra bebizonyosodott, hogy ezek a hatások már átgyűrűztek az árakba.
Egyedi hatások
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az elmúlt hónapban a szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció még az átlagos adatnál is magasabb volt, 16,7 százalékos magasságba szárnyalt. Ebbe nincsenek beleszámítva az olyan gyorsan változó árú termékek, mint az üzemanyag, az energia és a gyógyszerek. – Itt 1997 áprilisáig kell visszapörgetni a naptárat, hogy hasonló maginflációs indexszel szembesüljünk – mondta a szakértő. Az MNB korábban szeptemberre jósolta az infláció tetőzését, szerintük 14–16 százalék lesz a legmagasabb érték, de ez valószínűleg túl optimista becslés. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek mellett a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, 14 százalékkal ugrott meg. Ez nem csoda, hiszen ez utóbbiak zömében importcikkek, így a forint árfolyamának ingadozása jelentősen befolyásolta, mennyit kellett fizetni értük. Nem meglepő módon például az új személygépkocsik egy év alatt 17,5 százalékkal drágultak. – A júliusi nagyon komoly infláció mögött tehát nemcsak az eddigi kínálati sokkok húzódnak meg, hanem olyan egyedi hatások is, mint az adóváltoztatások és a rekordgyenge forint – tette hozzá a szakértő.
– Ami közvetlenül előttünk áll, az még kevésbé biztató: a katatörvény hatása megbecsülhetetlen, nem tudni, hogy egy-két tizeddel, vagy akár egy százalékponttal löki feljebb a jövőbeli inflációt. A rezsicsökkentés augusztustól érvényes szigorítása esetében viszont már látunk számokat, például azt, hogy milyen díjakkal kell számolni átlagfogyasztás felett. Mindezek alapján nagyságrendileg egyetértek a jegybankkal, vagyis azzal, hogy ez az intézkedés további 2-3 százalékpontot adhat hozzá az inflációs mutatóhoz – fogalmazott Virovácz. Vagyis ha semmilyen új tényező nem jelenik meg, akkor már augusztusban is 16-17 százalék közelébe ugorhat az éves infláció a júliusi 13,7 százalékról. És akkor még nem beszéltünk a katatörvény átalakításának hatásáról és a különböző költségek emelkedéséről, vagyis a szakértő szerint mehet ez még fölfelé.
Halottnak a csók
Ami az őszt illeti, ott még nagyobb a bizonytalanság: a drágulási csúcspont mértéke azon múlik, hogy mi lesz az árstop-intézkedésekkel. Ha elengedi őket a kormány, akkor 20 százalék körül, ha nem akkor 17 százalék körül megáll a mutató ősszel. Virovácz úgy véli, ha az üzemanyagok esetében már most visszatérnénk a piaci árakra, akkor ez további két százalékpontot adna hozzá az inflációs mutatóhoz. A rezsicsökkentés és az üzemanyag- valamint az élelmiszerárstop kivezetése, a katásokat kivéreztető törvény tehát összesen 20 százalék fölé emelheti a drágulási ütemet.
– Ha októberben visszatérnek a piaci árak, továbbá addig nem enyhül a nyomás a forinton és az olajárakon, akkor feltehetően nem állunk meg 20 százalékos infláció alatt – számolgatta szakember. Mint megjegyezte, az élelmiszerárstop fenntartását teljesen szükségtelennek tartja, mert ez már most is csak annyit jelent, mint halottnak a csók. Ezt mutatja, hogy éves alapon az élelmiszerárak júliusban 27 százalékkal nőttek. A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy ezen belül a margarin 65,8 százalékkal lett drágább, de 40 százalék fölötti a kenyér, a sajt, a száraztészta és a tejtermékek árának emelkedése is, miközben a baromfihús 38,8, a péksütemények 38,5, és a tojás 37,5 százalékkal drágult.
– Csak hangsúlyozni tudom, hogy nem az élelmiszerárstop fékezi az inflációt, hiszen a kereskedők áthárítják a lakosságra a hatósági árral érintett termékeken keletkezett veszteségeiket. Ami igazán kellemetlen, hogy az árstop elengedésével duplán fogjuk megfizetni az egész intézkedés árát, mert nem hiszem, hogy a kereskedők más termékek árát hirtelen lecsökkentenék, mert végre az alapliszt árát meg lehet emelni – szögezte le a szakértő. Véleménye szerint gazdasági szempontból az árstop-intézkedések ma már többet ártanak, mint amennyit használnak.
Virovácz fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 92 esetben kétszámjegyű az éves bázisú áremelkedés, vagyis a fogyasztói kosár kétharmadában vágtató inflációról beszélhetünk. Egyre nehezebben találunk olyan termék- vagy szolgáltatáskört, ahol ne lenne két számjegyű az infláció.
Mi lehet a kompromisszumos megoldás?
Több más szakértőhöz hasonlóan azt vallja, hogy az lett volna a legjobb, ha a kormány egyáltalán nem vezeti be az árstopokat. – Ezek egyszerűen nem tarthatók fenn, a kormánynak el kellene engednie őket – magyarázta. Érthető persze, hogy a kormány politikai okokból nem akarja egy az egyben ráengedni a lakosságra a valóságos árakat, ezért azt valószínűsíti, hogy a havi szintű árváltoztatás eszközéhez nyúl, vagyis októbertől havi szinten dönt majd arról, hogy miként alakul az üzemanyag ára, és azt lépcsőzetesen közelíti a piaci árakhoz. Ha tényleg vissza kell fogni az üzemanyag-fogyasztást, akkor az árstopot felül kell vizsgálni.
– Ez lehet a kompromisszumos megoldás, ami társadalmilag fájdalmas lesz, és még egy lépéssel közelebb kerül a gazdaság a recesszióhoz, de erre van szükség ahhoz, hogy minél hamarabb visszatérjünk egy normális inflációs pályához. Közgazdasági szempontból azt kell, hogy mondjam, ezt a keserű pirulát le kell nyelni – hangsúlyozta Virovácz. Igaz, hogy rövid távon magasabb lesz az infláció, és romlik az életszínvonal, de hamarabb normalizálódhat a helyzet. Persze nemcsak gazdasági szempontokról, hanem politikai értékválasztásról is beszélünk, de ha ezt nem teszi meg a kormány, akkor elnyújtott szenvedés, agonizálás vár ránk.
Mennyibe kerül a nagybevásárlás valójában?
Persze a vásárlók tapasztalatai mást mutatnak, mint a KSH hivatalos számai, hiszen abba beleszámítanak minden olyan terméket és szolgáltatást, amivel a legtöbben nem sűrűn találkozunk. Augusztusban is 30 százalék fölötti éves áremelkedést mutat a Privátbankár Árkosár, amely több mint 15 éve havi rendszerességgel elvégzett felmérés. Mint írják, még soha nem fordult elő, hogy 30 ezer forint fölé kerüljön a családi nagybevásárlás átlagos ára, most ez is bekövetkezett. Tavaly augusztusban még 23 ezer forint elég volt ugyanazokra az alapvető termékekre, amelyekből a Privátbankár összeállítja a fogyasztói árkosarat. A sajt és a kenyér ára is megduplázódott egyetlen év alatt – összességében tehát nehéz lenne azt mondani, hogy az árstopnak egy teljes bevásárlás árára bármi érdemi hatása is lenne. De még a leginkább a szegények eledelének számító krumplinak is 93 százalékkal emelkedett az ára.
Margarint is sokan azért vásároltak eddig, mert a vajat már nem tudták megfizetni: nos, annak az ára is csaknem megduplázódott. Nagyot drágultak a tejtermékek: a nem hatósági áras dobozos tej 78, a tejföl 72 százalékkal kerül többe.
