Az idei évtől jelentős változások következtek a kisvállalkozások, mindenekelőtt az egyéni vállalkozók működési feltételeiben. Azzal, hogy a minimálbért 200 ezer forintra emelték, azok a vállalkozók, akik a katakörbe tartoznak, a korábbinál is rosszabb helyzetbe kerültek.
A nyugdíj számításánál ugyanis a katázó jövedelmét nem a minimálbér összegével veszik figyelembe, hanem a kormány által minden évben meghatározott „törvényi ellátási alap” és a minimálbér hányadosa adja. Idén a havi 50 ezer forint kata adót fizetők esetében a 108 ezer forintos „törvényi ellátási alap” és 200 ezer forintos minimálbér hányadosa 0,57, azaz a 365 napból csak 197 napot ismernek el munkával töltött időnek. További gond, hogy a nyugdíj kiszámításánál is csak a 108 ezer forintot veszik figyelembe a 2022-es évre vonatkozóan.
Valamivel jobb helyzetben voltak azok, akik havi 75 ezer forintot fizettek adóként, mert nekik 2021-ig a „törvényi ellátási alap” magasabb volt, mint a minimálbér, így ilyen gondjaik nem voltak. Idén azonban a „törvényi ellátási alap” csak 179 ezer forint, azaz mostantól nyugdíj szempontból számukra is veszteséget jelent minden munkában töltött év.
A váltás mellett szólhat egy újabb, és kevesek által ismert tény is. Lehetőség van ugyanis arra, hogy az egyéni vállalkozó megspórolja, illetve jelentősen csökkentse a bankköltségeit azzal, hogy nem nyit vállalkozói bankszámlát, hanem lakossági számláját használja vállalkozói bevételeinek fogadására.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint erre annak van lehetősége, aki nem tartozik az áfakörbe, azaz szolgáltatásának fejében áfamentes számlát bocsát ki. Erre évi 12 millió forintos bevételig van lehetőség.
A lakossági számla vállalkozási célú használata számos előnnyel jár, praktikus azonban elkülönített lakossági bankszámlát használni, mert így nem keverednek a vállalkozói és a lakossági bevételek, kiadások, ami jelentősen egyszerűsíti a könyvelést. Ezt úgy tudja megtenni az ember, hogy akár saját bankjánál, akár egy másik banknál nyit egy újabb lakossági számlát, és vállalkozói bevételeit ide irányítja, illetve innen fizeti vállalkozói számláit. Ha vállalkozóként nincs minden hónapban rendszeres bevétele, akkor érdemes olyan számlát választani, ahol nincs elvárás arra vonatkozóan, mekkora összegnek kel érkeznie rendszeresen a számlára.
– Előny lehet a 150 ezer forintos havi ingyenes pénzfelvétel is, igaz, ha ezt már „lakosságként” kihasznált a vállalkozó, akkor újabb 150 ezer forint már nem jár ingyenesen – mondta a szakértő. – Vannak persze bankok – például a MagNet Bank –, amelyek a törvényi kötelezettségtől eltekintve is adnak lehetőséget ingyenes pénzfelvételre. Így az is elképzelhető, hogy az eredeti lakossági számla mellett egy másik, ilyen kedvezményt biztosító banknál egy újabb lakossági számlát nyit az egyéni vállalkozó, ahol mint vállalkozó juthat ugyanilyen kedvezményhez.
Egy másik, szintén csak a lakosságnak járó kedvezmény Gergely Péter szerint, hogy 20 ezer forintos átutalás alatt – vagy afelett az átutalás 20 ezer forintos részére – nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, már ha a bank továbbadja ezt a kedvezményt, mert nem köteles arra.
Érdemes tehát átgondolni mindenkinek, vajon megéri-e az átalányadózásra váltani, illetve kihasználni a második lakossági számla adta előnyöket.
