Ahhoz képest, hogy a kormány szeptember 30-i áron, tehát úgy 100 forint körül rögzítette a tojás árát, annak úgynevezett átadói ára, vagyis amennyiért a kereskedő veszi a termelőtől, 56 forint. Az áruházak vásárlási limitet vezettek be és már van olyan bolt is, ahol hiánycikk a termék. Megkérdeztünk termelőket, ők hogyan látják a helyzetet.
– Mik az első tapasztalataik most, hogy már néhány napja tudni lehet a tojás ársapkájáról? - kérdeztük Kaldenekker Ferencet, az Alföldi Tojás (Kaldenekker Bt.) tulajdonosát.
– Kettősek. Érzelmek dúlnak az emberben. Valamit tenni kellett, az biztos. Azt, hogy a multi kereskedelmi áruházláncok árrése irreálisan magas, én már több éve mondom. Úgy képzelje el, hogy az a tojás, ami 70-80 forint körüli áron lett beszállítva a multiba, azt ők 125-130 forintért árulták. Ez vérlázítóan magas és túlzott. Ahogy mondtam, valamit tenni kellett ennek az árrésnek a letörésére. Abban mindenképpen egyetértek a kormányzattal, hogy valamit megpróbáltak tenni, mert ez a vevőknek sem volt jó, illetve nekünk, termelőknek sem. 125-130 forintért nem annyi tojást fogyasztanak a háztartások, mint 80-90 forintos áron.
Én egyébként egységesítettem volna. A jogszabály értelmezése világos, mert szeptember 30-i állapotot kell a kiskereskedelmi egységekbe visszaállítani, viszont heterogén is, mert ugye óriási szórást mutatott a szeptember 30-i állapot. A tojásnak van kilós ára, amit a törvény szerint fel kell tüntetni. Én megszabtam volna egy 1500 forintos kilós árat, és akkor azt mindenki alkalmazza az adott méretű tojással, és akkor mindenhol egységes lehetett volna az ár.
– Az átadói ár nem szabja meg a viszonyokat? (Átadói ár az, amennyiért a kereskedők átveszik a tojást a termelőtől – a szerk.)
– Kétféle tojástermelőt képzeljen el. Van olyan tojástermelő, mint például mi magunk, mi 150-160 ezer tojótyúkkal dolgozunk. Nekünk van saját csomagolóüzemünk, tehát a tojást azonnal mi dobozoljuk, fóliázzuk a piac igényei szerint. Viszont vannak olyan termelők, akiknek nincsen csomagolójuk, ők egy telepi átadói áron, vagy csomagolás előtti áron beszállítják csomagolóközpontokba vagy a nagykereskedőknek a tojást. Ez az ár jelen pillanatban 56 forint az M-es tojás vonatkozásában.
– Ez durva különbség a bolti árhoz képest.
– Igen, ez okozza a feszültséget a piacon, nem csak most, mindig is így volt. Mielőtt a tojás ára két-három hónappal ezelőtt ilyen drasztikusan megugrott, akkor is megvolt ez az óriási kereskedelmi árrés. A termelőknek nagyon vakarniuk kellett a fejüket, hogy effektíve ne menjenek tönkre. Meg hát egy olyan termékről beszélünk, ami gyorsan romló. Értékesítési kényszerben vagyunk, mert azt mondja az előírás, hogy 28 nap a tojásnak az eltarthatósági ideje. Nincs olyan kereskedő, aki már egyhetes tojást megvenne. Kényszerpályán mozgunk, a mi termelői árainkat soha nem az előállítás költsége határozza meg, hanem a kereslet és a kínálat. Természetesen aztán hosszú távon egyik következik a másikból, mert ha én most nem tudok árat emelni, veszteséggel állítom elő a tojást, nem tudom a költségeimet kifizetni, munkabér, energia, takarmányköltség, akkor korlátozni fogom a termelést, az állomány egy részét leselejtezem. Így hiány fog keletkezni a piacon. Lesz egy kereseti piac, nem kínálati piac, minek következtében az árak elindulnak fölfelé.
– Mivel a piacokon nincsen a tojáson ársapka, csak a boltokban, adja magát a feltételezés, hogy akkor a termelő inkább a piacokra szállít, mert ott többért tudja eladni.
– Nem, mert a piacos nem emelheti a tojás árát jelentősen a kereskedelmi egységek árai fölé, mert akkor a vevő nem a piacra fog kimenni, hanem a boltokba. Ennek valahol egyensúlyban kell lennie. Ráadásul ez is bonyolult a tojás szempontjából. Ha ön kisétál a Vámház körúti vásárcsarnokba, vagy akárhova, az kiskereskedelmi egységnek minősül, ilyen értelemben tehát piacnak a termelői piacok számítanak. Tehát ha én fogom az autómat, fölmegyek valamilyen piacra és a saját tojásomat árulom, arra nem vonatkozik az ársapka, de ha kiszállítom egy ott standoló kereskedőnek, az már nem termelő piac.
– Tapasztaltak csökkenést a megrendelésekben?
– Igazándiból nem. Megmondom, miért. Ugye a másik érdekes történet az ársapka, az árstop mellett az, hogy a kereskedelmi üzletláncok bevezettek mennyiségi stopot. Hogy például bizonyos áruházakban csak harminc darab tojást lehet venni. Vagy tízet. Egy áruházlánc nem teheti meg, hogy nem tart tojást, mert akkor a vevő átmegy a konkurenciához tojásért, de minden mást is ott fog megvásárolni, nem fog visszatérni előbbibe.
– Akkor is kérdéses a mennyiségi korlát, hiszen a nagyáruházak sokféle terméket forgalmaznak, az ársapka miatti bevételkiesést rá tudják más termékekre.
– Igen, csak még mindig jobb, ha a korlátozott mennyiséget viszi el a vevő, mert akkor visszajön holnap is és akkor vásárol más dolgot is. Nem pedig egyszerűen betáraz. A másik nagy probléma Magyarországon szerintem a vásárlói kultúra. Ha ráírok egy magas árat egy termékre, áthúzom, odaírok egy kisebbet, akkor a vevők meg vannak bolondulva. Azt szoktam mondani, hogy az ingyen ecet édesebb a méznél. Szóval sajnos egy öngeneráló folyamatot is beindít ez az egész történet.
– A kimutatások szerint főleg nem nyáron, hanem ebben mostani időszakban, meg a karácsonyiban fogyasztunk több tojást. Mit gondol, lesz karácsonyra tojáshiány?
– Szerintem nem lesz. Most sincsen. A termelők tyúkjai tojnak, jellemzően egy év kifutási idővel. Egy év után „selejtezik ki” őket. Általában úgy szoktunk ezzel sakkozni, hogy szeptembertől húsvétig tartson ez az időszak. Az állomány leselejtezését, frissítését a nyári hónapokra próbáljuk programozni, amikor kisebb a kereslet, illetve nyomottabbak az árak. Szóval most mindenki tud majd piskótát sütni az ünnepekre. Feltéve, ha az emberek nem kezdenek pánikvásárlásba.
Az emberek ugyanakkor pánikvásárlásba kezdtek, a boltok meg ugye mennyiségi korlátozásokba, ezek eredményeként van olyan bolt, melynek polcáról eltűnt a tojást, ezt közösségi hálós fénykép is bizonyítja. Bár az is elképzelhető, hogy a készlethiány épp csak a fotó készültekor állt fenn.
A tojáshelyzetről elsőként Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatóját szerettük volna megkérdezni. Bár a terméktanács egy szó, a Baromfi Termék Tanácsnál azt mondták, a szervezettől senki nem nyilatkozik az ügyben, ahogy eddig sem nyilatkozott. Ugyanakkor Csorba Attila a napokban válaszolt a Spirit Fm kérdéseire. A beszélgetés linkjét elküldtük a BTT-nek erre azonban már nem reagáltak.
Csorbai Attila a rádiónak adott nyilatkozatában többek közt elmondta, váratlanul érte őket a tojás-ársapka bevezetése. Ugyanakkor valahol logikus döntésnek tartják azt, hogy ha az infláció mértékének csökkenését a kormány célul tűzi ki, akkor akkor ebbe különböző élelmiszereket is bevon, de nyilván vannak aggodalmaik, hogy mégis milyen hatásaik lehetnek. Az igazgató úgy véli, megint a kereskedelmi láncok szenvedik majd el az ársapka negatív következményeit, hiszen az átadói ár – amiért megkapják a tojást – nem változik, vagyis a kereskedelmi árrésen kell csökkenteniük a boltoknak. Mivel a baromfitenyésztés költségei (takarmány, energia) borzasztóan megemelkedtek – tette hozzá –, nincs arra lehetőség, hogy a termelő bármennyit is engedjen az átadási árból.
A műsorvezető felvetette, ilyen esetekben a boltok áthárították az ársapka miatti kieső bevételeiket más termékekre, tehát a fogyasztókra, viszont az ársapkás termékekből hiány alakult ki. Csorba Attila nem tart hiánytól a tojás esetében.
A Baromfi Termék Tanács a nyilatkozat helyett elküldte a Magyar Hangnak többnapos közleményét, ami így kezdődik: „A tojástermelők továbbra is teljes kapacitással dolgoznak és igyekeznek a karácsonyi csúcsszezonban is a lakossági igényeket kielégíteni – reagált a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Magyar Tojásszövetség) a tojásra is ársapkát bevezető kormányrendeletre. Ugyanakkor, ha a termelők nem tudják az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell a termék hiányára – már középtávon is.” Erről a hét elején mi is beszámoltunk. Próbáltuk keresni a Magyar Tojásszövetséget, ez azonban a BTT-hez tartozik, ami ugye nem nyilatkozik.
