Nem elég, hogy a lakosság szennyvizének megtisztítására alkalmatlan, már a vízkészletet is veszélyezteti a Hajdú-Bihar megyei Álmosd jelentős uniós támogatással épített szennyvíztelepe. Ez derül ki az üzemeltető Tiszamenti Regionális Vízművektől (TRV Zrt.) közérdekűadat-igényléssel kikért vizsgálati jelentésekből, iratokból. A település polgármesterének címzett egyik levél szerint az üzemeltető gyors beavatkozást sürget.
Pedig a beruházás európai körülményeket ígért az 1600 lelkes, román határhoz közeli községnek. A Komplex-D Kft. által épített, 2011-ben átadott szennyvíztisztító kivitelezésére 400 millió forint uniós támogatást kapott Álmosd, ehhez az önkormányzat 57 milliót tett hozzá, és a lakosoktól is beszedtek összesen 16 millió forintot. A pénzből egy működésképtelen szennyvíztelepet hoztak össze, amely 10 év alatt még nem volt képes az előírásoknak megfelelően működni. A próbaüzemen ugyanis megbukott, emiatt azóta is ideiglenes engedélyekkel járatják.
A telepen szinte semmi sem úgy megy, mint kellene: a tervezési, kivitelezési problémákon túl a hanyag üzemeltetés is hatalmas károkat okozott. Ezek egy része a beindítás körülményeire nyúlik vissza. Az akkor még a fideszes Köteles István polgármester vezette önkormányzat kezdetben maga kívánta működtetni a telepet (Kötelest egyébként szeptemberben ítélték felfüggesztett szabadságvesztésre, mert közpénzből rendezte be műszaki cikkekkel az otthonát). Ám mint a birtokunkba jutott adatokból kiderül: eleinte még kezelőszemélyzet sem volt, aki felügyelte volna a telepet. Később az üzemeltetők kézről kézre adták az szennyvíztisztítót. A Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó fia által vezetett TRV Zrt. 2015-ben vette át az üzemeltetését, amely azóta is nyögi a mulasztások következményeit.
Az önkormányzat 2016-ban – Köteles hivatalából történt kiebrudalása után – már készíttetett egy szakértői jelentést. Ebben azt is megállapították, hogy Magyarországon az Álmosdon is megépített, úgynevezett gyökérzónás szennyvíztisztító telepek működéséről nincsenek jó tapasztalatok. A szakértő szerint ilyen tisztítóra létesítési engedélyt sem lehetett volna kiadni, nemhogy uniós támogatást megítélni. A rossz tapasztalatokról árulkodik a Pécsi Tudományegyetem műszaki kara egyik adjunktusának előadása is, amely még egy 2014-es szakmai konferencián hangzott el. Dittrich Ernő akkor úgy fogalmazott: 20 ilyen technológiával megépített telep van hazánkban, ebből kettő működött jól.
Az efféle tisztítók lelke a náddal és más vízparti növényekkel betelepített gyökérzónás medence. Ez lényegében egy speciális kaviccsal bélelt szűrőmedence. Az ide vezetett, már előkezelt, majd itt átszűrt szennyvíz előbb egy nagy tározóba szivárog, majd onnan a fűzfás, már a természetben lévő szikkasztómezőre kerül. Az adjunktus szerint egyébként az említett frakcionált kavicsos anyag teszi ki a beruházás kiadásainak jelentős hányadát, akár több száz kamionnyi szállítmányra is szükség lehet. Mivel ezen a speciális, kavicsos töltésen lehet a legtöbbet spórolni, megesik, hogy ezt a töltést olcsóbb anyagokkal „hígítják” – mondta a szakember.
Az iratok alapján az álmosdi rendszerben itt, a szűrőmezőben van az egyik súlyos hiba. Ezért aztán ez a mező éppen arra nem alkalmas, ami a feladata lenne: egyszerűen nem szűr. A TRV szerint a töltőanyag szemcsemérete rossz, az egészet ki kellene cserélni. De nem csak ez a baj. Az itteni növények gyökerei lennének felelősek a szennyvíz ammónia-nitrogén tisztításáért, ám a növényzet nagyrészt kipusztult, a gyökérszint eliszaposodott. Mire a víz a szikkasztómezőbe ér, már tisztítottnak kellene lennie, ám ez nincs így. Az idetelepített fűzfák is kihaltak.
Ha ez nem lenne elég, a vízkormányzó csőrendszer is eldugult. Ez a töltést eláztatta, így a szennyvíz a gáton is többször átbukott. 2016-ban például köbméterszámra folyt ki a telepről: a tisztító melletti úton és a szomszédos erdő szélén olyan vastagon fagyott meg, hogy csúszkálhatott rajta, akinek gusztusa volt hozzá. A dugulás és a szivárgás állandó problémákat okoz. A még az önkormányzat megbízásából készített jelentés például rögzítette: az üzemeltetés mulasztásaival okozott károk javítása meghaladná az egész telep építési költségét.
A rossz tervezésre csak egy példát hozunk: a felesleges iszapot nem tudják géppel eltávolítani, ezért kézi erővel, szippantós gépjárművel kell megtenni. Továbbá a csövek is rohadnak szét, mert nem rozsdamentes anyagból készültek.
Ezek együttesen okozzák, hogy a telep sikeres próbaüzemet sem tudott teljesíteni. A tisztított víz ammónia- és nitrogéntartalma mellett a foszforok sem felelnek meg az előírásoknak. Az értékekben ingadozás tapasztalható, de – a TRV állítása szerint – nem szignifikáns az emelkedés. A telepet jelenleg speciális utasításokkal működtetik, legutóbb egy helyett két évre szóló engedélyt kaptak. A talajszennyezés mérésére figyelőkutakat is kellett építeni.
Azt is írták, hogy az üzem csak jelentős ráfordítás mellett lenne képes a szennyvíz megfelelő tisztítására. 2017-ben javasolták egy előtisztító üzem megépítését, ennek költségét akkor 112 millió forintra becsülték. Ezen kívül azonban szükséges lenne a csaknem teljesen (!) kipusztult növényzet pótlása is. Másik megoldás egy új telep kialakítása lehetne élővíz közelében – az önkormányzatnál ezt favorizálnák. Úgy tudjuk, hogy szóba került korábban a szomszédos Bagamér tisztítójára való csatlakozás is, de ebből sem lett semmi.
A telep helyzetének megoldása azonban egyre sürgetőbb. Erről a TRV polgármesternek írt májusi levél árulkodik. Egyrészt a már említett rossz minőségű szűrőközeg miatt az eső is egyre nagyobb károkat okoz a töltésben, a szivárgással pedig a szennyvíz a környezetbe kerül. Továbbá mivel nem megfelelő tisztaságú víz jut a szikkasztómezőre, az a talajvizet veszélyezteti. Ez felbecsülhetetlen károkat okoz. Az üzemeltető ezért mielőbbi cselekvésre kérte a polgármestert.
Lapunk is megkereste Tóth Sándor álmosdi polgármestert – már csak azért is, mert az önkormányzat a telep tulajdonosa. Arra a kérdésünkre, hogy milyen lehetőségeik vannak, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működő állapotba hozzák a telepet, azt írta: TRV az üzemeltető, azon igyekeznek, hogy a telep megfelelően működjön. Mint írta, legalább 100 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy működőképessé alakítsák, ezért csak pályázati forrás segítene rajtuk. Egyébként úgy tudjuk, volt arról szó, hogy egy mintaprogram részeként beszállna az állam, de úgy tűnik, hogy ez is lekerült a napirendről.
Arra, hogy ő maga mit tett a megoldás érdekében, azt közölte: személyesen beszélt a TRV vezérigazgatójával, egyeztetett Tasó László fideszes országgyűlési képviselővel, és voltak megbeszélések az illetékes helyettes államtitkárral is. A jelek szerint eredménytelenül, mivel még keresik a megfelelő pályázatot.
A levélben szereplő vízkészlet veszélyeztetettségéről szóló súlyos állítások utáni intézkedésekről Tóth Sándor azt írta: „a levelet azért kértük, hogy alátámasszuk egy új telep építésének szükségességét”. Egyébként azóta is többször beszélt a tervezővel, hogy megtalálják a legmegfelelőbb megoldást. Minden jel szerint állami beavatkozás nélkül az adófizetők mellett a természet is súlyos árat fizethet Álmosd elhibázott szennyvízberuházásáért.
A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a címre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2012/49. számában jelent meg december 3-án.
