Lemerültek abba a mocsárba, ahol Angela Merkel Hitler lánya

Lemerültek abba a mocsárba, ahol Angela Merkel Hitler lánya

Christian Alt és Christian Schiffer: Angela Merkel Hitler lánya (Fotó: Molnár Csaba/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Amikor Hitler az ötvenes évek elején repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, gyászolt a világ összes nácija. Szerencsére azonban a Führer a bukás előtt átadott Carl Clauberg orvosnak egy fiolát saját spermájából, amivel az orvos mesterségesen megtermékenyíti Eva Braun húgát, Gretlt, és 1954-ben megszületik Hitler lánya, akit Hitler unokahúga után Angelának neveznek el. A lány később felveszi a Merkel vezetéknevet. A nő származásáról senki sem tud, csak a KGB, a katolikus egyház és minden náci a világon. 2005. április 19-én (majdnem Hitler születésnapján) pápává választják a német Joseph Ratzingert, és ekkor látják elérkezettnek a titkos náci szervezetek, hogy Hitler lányát kancellárrá tegyék, és ezzel visszaszerezzék az Európa feletti uralmat. A beiktatásra november 22-én kerül sor (majdnem A fajok eredete megjelenésének évfordulóján, nyilván). Vajon véletlen ez a sok majdnem egybeesés?

Ez egy létező összeesküvés-elmélet, ami az internet sötét bugyraiban vígan terjed, és éli a maga valósággal össze nem egyeztethető világát, amint az Christian Alt és Christian Schiffer könyvéből tudható (ahogy egy másik elmélet szerint Che Guevara Ariel Sharon unokatestvére). A könyv címét is ebből a teóriából kölcsönözték: Angela Merkel Hitler lánya. A szerzők német rádiós újságírók, akik azzal a céllal indultak oknyomozásra, hogy könnyed sétát tesznek a konspirációs teóriák röhejesen szomorú világában. Ahogy azonban egyre mélyebbre merültek az emberi idiotizmusban, azt kellett tapasztalniuk, hogy ez a mocsár sokkal reménytelenebb, mint kívülről gondolták.

A kötet igyekszik minél több oldalról megvizsgálni az összeesküvés-elméletek jelenségét. Bár a szerzők igyekeznek végig fenntartani a könnyed hangvételt, és az őrültségeknek kijáró módon nem komolyan venni a sok elferdített állítást, ami a rajongóik megbomlott mentális egészségéről árulkodik, az egész történetet áthatja a szomorúság. A felszínen ugyan sok a megmosolyogtató részlet az elméletekben, illetve a terjesztőik gondolkodásában, ám a szerzők olyan áthatolhatatlan fallal szembesültek az összeesküvéselmélet-hívők és a valóság között, ami egészen kétségbeejtő.

Sok elmélet (nem összeesküvés-elmélet) született már arról, hogy az emberek jelentős része miért hajlamos hinni a legképtelenebb badarságokban is, holott minden elérhető tény cáfolja őket. Talán a legelfogadottabb magyarázat az, hogy az embert nyugtalanítja az, ha nem érti a világ folyamatait, hiszen ezáltal kiszolgáltatottnak érzi magát. Egyfajta megnyugvást jelent, ha magyarázatot kap, és ez annyira fontos számára, hogy nem törődik a magyarázat racionalitásával. Közösségre lel a hasonló gondolkodású emberek között, és amikor „kívülről” támadják a közösség vallásszerű hiedelmeit, egyszerűen már csak a veszélyt, a támadást látja, és nem képes a tényszerű cáfolatokat tényként kezelni.

A képzelt összeesküvések az esetek többségében nem okoznak különösebb gondot, de amikor igen, a károkozásuk emberéletek ezreiben mérhető. Erre a világjárvány negyedik hullámában, amikor rendelkezésre áll a vakcina, csak az oltásellenes őrültek hatékonyabban kommunikálnak, mint azok, akik értenek az oltásokhoz, talán vitán felül áll. Az összeesküvés-elméletek ellen küzdeni egyszerre muszáj és majdnem reménytelen. A szerzők a könyv vége felé – kötelező gyakorlatként – ugyan adnak jó tanácsokat (egy 23 lépéses receptet) arra, mi módon kerülhetjük el, hogy mi is a konspirációk rabjaivá váljunk, és hogyan viszonyuljunk a már elcsábultakhoz, de ők sem hisznek ebben igazán.

Christian Alt és Christian Schiffer: Angela Merkel Hitler lánya. Ford.: Balla Judit. Magistra Kiadó, 2021. 3990 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/47. számában jelent meg, november 19-én.