Az aggodalmak szerint pénteken jelentheti be Vlagyimir Putyin a szakadár ukrán területek Oroszországhoz való csatlakozását, ezzel egy újabb szakaszába léptetve a háborút. Azt múlt héten már egyértelművé tették, hogy a sebtében megszervezett, mások által illegitimnek tartott népszavazások után a területeket elcsatolnák, és azokat készek lesznek nukleáris fegyverrel is megvédeni. A brit hírszerzés szerint az orosz elnök pénteken szólíthatja meg az alsó- és felsőházat, ekkor pedig hivatalosan is bejelentheti az elfoglalt területek Oroszországhoz való csatlakozását. A népszavazások jelenleg is zajlanak, kedd este érhetnek véget. Putyinék ugyanakkor már meg is előlegezték a végeredményt, egyúttal azt gondolják, a népszavazási eredmény a háborúhoz is törvényes felhatalmazást adhat. Moszkva egyébként ezzel a lépésével Ukrajna területének tizenöt százalékát vonná magához. Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában kezdődtek meg pénteken a népszavazások, bár a nemzetközi, nyugati közösség ezek demokratikusságát, tisztaságát megkérdőjelezi.
Hétfőn este még arról szóltak a hírek, hogy a Kreml nem hozott döntést Oroszország határainak lezárásáról, így sok hadkötelesnek számító férfi, ha lehetősége volt rá, igyekezett elmenekülni. Oroszország most először hirdetett meg részleges mozgósítást a II. világháború lezárulta óta. Rengetegen indultak útnak azóta, így hamar elfogytak a repülőjegyek, ahogy az utakon is torlódások alakultak ki. Sokan már a mozgósítás bejelentése után attól tartottak, hogy Oroszország hamarosan lezárhatja határait. Most úgy tűnik, ez akár meg is történhet szerdán. Mások tüntetni próbálnak az intézkedések és a háború ellen, de a rendőrség rendre letöri a demonstrációkat. Egy orosz férfi hétfőn egyenesen lelőtte egy helyi sorozási bizottság vezetőjét, kijelentve, hogy nem hajlandó Ukrajnába menni harcolni. Az eset Szibériában történt.
Az orosz biztonsági tanács alelnöke, a korábban az országot vezető Dmitrij Medvegyev közben a hét elején ismét nukleáris háborúval fenyegette a vele szemben felsorakozókat. Medvegyev szerint ráadásul ha ezt meg is tennék, a NATO még akkor sem avatkozna közvetlenül a konfliktusba, mert fontosabb nekik Washington, London és Brüsszel biztonsága, mint Ukrajna sorsa. Utóbbi országra szerinte senkinek nincs szüksége, hiába látják el folyamatosan fegyverekkel. Medvegyev a háború kitörése óta egyre agresszívebb stílusban fenyegeti az Oroszországgal szemben felsorakozókat, eltanácsolva mindenkit Ukrajna támogatásától.
Hétfőn este Volodimir Zelenszkij is kommentálta a fejleményeket Telegram-csatornáján. A részleges mozgósítás értelme szerinte, hogy a földi parancsnokok számára folyamatos ágyútöltelék-utánpótlást biztosítsanak. Az orosz társadalom egyelőre nincs tisztában a kormány néppel szemben tanúsított brutalitásával – jelentette ki. Hozzátéve, mindent meg kell tenniük, hogy Oroszország minden állampolgára felismerje, a saját országuk a legfontosabbtól, az élethez való jogtól fosztaná meg őket.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint a Kremlnek nem lesz könnyű dolga, ha meg akarja nyugtatni az orosz lakosságot, közben elég férfit toborozva a harcokhoz. Szeptember 25-én, vasárnap legalább harmincöt, másnap pedig legalább tíz orosz helyszínen tüntettek az intézkedések ellen, a rendőrség viszont mindenhol igyekezett letörni ezeket a demonstrációkat. Jakutszkban például több száz nőt vettek őrizetbe. Az ISW is úgy látja, hogy a területek Oroszországhoz csatolása megtörténhet röviddel október 1-je előtt, esetleg utána, hogy ezt követően már ukrán civileket is besorozhassanak az Ukrajna elleni harcba. Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak viszont a Twitter-oldalán azt írta: a kényszer-sorozottak a legjobban teszik, ha megadják magukat, mert csak akkor van esélyük menteni az életüket. Az orosz ortodox egyház vezetője pedig megígérte, hogy a harcmezőn elhulló orosz katonák bűnei meg lesznek bocsáttatva. Kirill pátriárka úgy fogalmazott, az áldozat elmos minden bűnt.
Oroszország azt közölte, hogy az említett népszavazások szerinte törvényes keretek között zajlanak, érvényesek lesznek, a részvétel pedig mindenhol meghaladta az ötven százalékot. A védelmi minisztérium még videóösszeállítást is közzétett Novi Oszkolból, amelyben szavazók beszélnek arról, mennyire várják már, hogy Oroszországhoz tartozzanak. A Tass hírügynökség hétfőn azt közölte, hogy Donyeckben addig egyenesen 86,89, míg Luhanszkban 83,61 százaléknyian mentek el szavazni. Az ISW szerint egy szabad és törvényes választáson a részvételről kihozott szám biztosan alacsonyabb lenne, és például a 2018-as ukrán elnökválasztás első fordulójában is csak 62,8 százaléknyian vettek részt.
Közben kiderült, hogy olyan sokan menekültek el Ukrajnából Németországba, hogy az állam lakosságának száma minden korábbi mértéket meghalad. A Szövetségi Statisztikai Hivatal tette közzé, hogy már több mint 84 millióan élnek az Európai Unió legnépesebb országában, a népességszám egy százalékkal nőtt 2022 első felében. Összehasonlításképp: 2021-ben egy év alatt is mindössze 0,1 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. Németország lakossága az idei év első hat hónapjában 843 ezer fővel nőtt, közülük pedig 750 ezren Ukrajnából érkeztek. A nők aránya jobban, 1,2 százalékkal nőtt, míg a férfiaké 0,8-cal.
Az orosz besorozottaknak való menedéknyújtást ugyanakkor több európai ország – Magyarország nincs köztük – megtagadja. Sőt, Észtországba még azokat az oroszokat sem engedték be a Haaretz szerint, akik közben rendelkeznek izraeli állampolgársággal is. A balti állam egyébként, Lettországhoz, Litvániához és Lengyelországhoz hasonlóan, a hónap elején lezárta a határokat az oroszok előtt. Arról viszont nem lehetett hallani, hogy ez azokat is érinteni fogja, akik rendelkeznek izraeli útlevéllel. Oroszországban körülbelül százezer izraeli állampolgár él, míg Izraelben másfél millió orosz. Veikko Kala izraeli észt nagykövet a cikk megjelenése után közölte, hogy beengedik az izraeli állampolgárokat, amennyiben nem vezetik félre a határőröket érkezésük okairól és céljáról.
Hogyan használja majd Oroszország a most mozgósított katonákat? Ezt a kérdést tette fel Facebook-oldalán Rácz András Oroszország-szakértő, arra jutva: „Valószínű, hogy az elsőként elvitt férfiakat a leharcolt, kivérzett ukrajnai egységeik feltöltésére fogják használni, tehát betagozzák a most mozgósítottakat a már létező egységekbe. Ennek oka, hogy új egységeket felállítani sokkal tovább tart, mint a meglévőket feltölteni. Teljesen új egységeket majd csak később állíthatnak fel belőlük. A fő kérdés tehát az, hogy a mozgósítottak mennyi és milyen kiképzést, illetve milyen felszerelést kapnak, mielőtt Ukrajnába kerülnek. Sokan nagyon pesszimisták ezzel kapcsolatban (én is), de tudni tényszerűen még nem tudjuk. Ergo, azt kell figyelni, hogy mikor tűnnek fel az első olyan orosz katonák Ukrajnában, akik dokumentáltan (!) a mozgósítás eredményeként kerültek oda. Ebből ugyanis lehet majd következtetéseket levonni arról, hogy a) mennyi ideig tartó (emlékeztető) kiképzést kapnak, mielőtt Ukrajnában kerültek; b) milyen fegyverzettel és felszereléssel küldik majd oda őket. 2) További kérdés lesz, hogy ezeket a mozgósított katonákkal feltöltött egységeket milyen feladatokra használják majd. Frontalakulat lesz-e belőlük, vagy a hátországban működő, megszállási feladatokat ellátó egység.”
