Célzott támadás érhette az Északi Áramlatot

Célzott támadás érhette az Északi Áramlatot

Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Célzott támadás érhette az Északi Áramlat-1-et és -2-t a német szövetségi kormány szakértői szerint – szemlézte az MTI a Tagesspiegel cikkét. A Balti-tenger medrében futó két, használaton kívüli vezetékrendszernél tapasztaltak hétfőn nyomáscsökkenést, a körülmények alapján pedig csak olyan forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek, amely célzott támadásról szól. Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen ilyet végrehajtani eleve nehéz feladat, különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók szükségesek hozzá.

A német lap forrásai szerint a támadásért felelős lehet akár az ukrán fél vagy valamely támogatója, de elképzelhető hamis zászlós művelet, „önmerénylet” is. Tehát orosz egységek szintén végrehajthatták a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az Európai Unió földgázellátása körüli bizonytalanságot, illetve mélyítsék az energiaválságot, felhajtsák a földgáz piaci árát.

Elsősorban az Északi Áramlat-2-n tapasztaltak hétfő hajnalban nyomáscsökkenést. A nap folyamán dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárgott a gáz. Estére pedig az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is süllyedni kezdett a nyomás.

A két rendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Mindkettő üzemen kívül van, az első azért, mert az oroszok augusztusban leállították a földgázszállítást. A második pedig amiatt, mert a németek a háború miatt februárban leállították a rendszer üzembe helyezési eljárását.