Fel kell készülni arra, hogy évekig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja

Fel kell készülni arra, hogy évekig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-Oroszország Tanács ülése után a szervezet brüsszeli székházában 2022. január 12-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Akár évekig eltarthat még Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a NATO főtitkára szerint. Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására.

A NATO-tagországok nem lankadhatnak, a segítséget folyamatosan biztosítaniuk kell, akkor is, sok költséggel jár, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is  – húzta alá.

Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor „mi fizetünk még sokkal nagyobb árat” – mondta Stoltenberg.

A harminc országot összefogó katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozójáról elmondta, hogy a NATO-nak is változni kell, ha a világ változik, a világ pedig veszélyesebb lett. Ezért a találkozón rögzítik, hogy Oroszország már „nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra”. Mint mondta, a szövetség új stratégiáját rögzítő dokumentumban Kínával is foglalkoznak, mert „felemelkedése kihívást jelent érdekeink, értékeink és biztonságunk számára”.

A finn és svéd csatlakozási folyamattal, illetve Törökország fenntartásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a két skandináv ország tagfelvételi kérelme „történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”, hiszen „a csatlakozás nemcsak Finnországot és Svédországot, hanem mindannyiunkat erősítene”. Ugyanakkor Törökország nem csupán „fontos NATO-ország” egy stratégiai fontosságú területen, Európa, Oroszország, Irak és Szíria között, hanem minden tagországnál többet szenvedett a terrortól, ezért „nagyon komolyan vesszük aggodalmait” - jelentette ki.

(MTI)