A békét kell prioritásaink között az első helyre tenni – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szerdán a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján Varsóban. Az államfő úgy fogalmazott, régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani, a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.
A plenáris ülésen Novák Katalin mellett Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök szólalt fel.
Novák Katalin emlékeztetett, hogy Magyarország menedéket ad az Ukrajnából menekülő embereknek, erős humanitárius és orvosi támogatással van jelen a helyszínen is a bajba jutott szomszéd országban. Szavai szerint 2022. február 24. óta a helyzet világossá teszi, hogy minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A NATO, a közös védelmi szövetség pedig egyértelműen a megfelelő keret, amelyben hatékony az együttműködés. – Alapvető érdekünk, hogy tovább erősítsük a NATO keleti szárnyát, s ezt Magyarország teljes mértékben támogatja – mondta, hozzátéve, hogy EU-tagállamként, különösen a B9-esen belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét. Bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan NATO-taggá válik.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket. Felhívta a figyelmet továbbá az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak védelmének fontosságára. Mint mondta, ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az Európai Unió tagja legyen.
A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kezet fog a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport (B9) csúcstalálkozója előtt Varsóban 2023. február 22-én (Fotó: MTI/Sándor-palota/KPRM)
Joe Biden a csúcstalálkozón felidézte, hogy a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. – Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb. – Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, mely – mint mondta – elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt.
A közép- és kelet-európai NATO-tagállamok csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat kimondja, a Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán. A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására. A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”.
(MTI)
