Oroszország hosszú távon nagyon sokat veszít, nekünk most fáj egy kicsit – ez derül ki a Nyugati pályán podcast friss epizódjában a szakértők, Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár és Holoda Attila energetikai szakértő elmondásából. Ónody-Molnár Dóra műsorvezető kérdésére az is kiderült, hogy ha Oroszországot nem sikerül megállítani Ukrajnánál, akkor uniós országok is veszélybe kerülnek, és azzal is számolni kell, hogy már a háború előtt is látszottak egy erős gazdasági válság, és azon belül az energiaválság jelei. Ráadásul az unióban a jövő évben növekedni fog a gazdaság, Oroszországban pedig legalább 4–5–6 százalékos GDP-visszaesést jeleznek előre.
Holoda Attila szerint Oroszország elzárása a modern technológiától világosan látszik a mostani katonai kudarcokból – nem tudják pótolni a háború első szakaszában elveszített korszerű fegyvereiket. Győrffy Dóra emlékeztetett arra is, hogy kipróbáltuk már a kevesebb szankciót a Krím-félsziget elfoglalása után, és ez inkább felbátorította az agresszort, mintsem eltérítette volna őt a további területszerzéstől. Sőt, az unió hibázott: az utóbbi években negyven százalékosra emelkedő orosz gázkitettségünk arra sarkallta Putyint, hogy háborús terveket szövögessen és az emelkedő (gáz)bevételeit a hadsereg fejlesztésére költse.
A háború után Európa jól vizsgázott az alkalmazkodóképességből: meglepően gyorsan találta meg az orosz gáz kiváltásának lehetőségeit: LNG-gáz, megújuló energiák és nem utolsó sorban a gázfogyasztás csökkentése. Európa nem fog megfagyni a télen – jelentették ki a szakértők. Kodály és Bartók országában a kormány a lehető legrosszabb ritmusban és időzítéssel kötötte meg a szerződéseket – fejtette ki Holoda Attila –, ráköltöttünk rengeteg pénz drága orosz gázra.
A magyar infláció kétszerese az uniós átlagnak, mondta Győrffy Dóra, és hosszú a lista, amiért nálunk ennyire rossz a helyzet. A tudatos árfolyamgyengítés és a választási osztogatás ráerősített a világban zajló folyamatokra, majd a bizonyos alapélelmiszerekre kivetett ársapkák hozzájárultak a többi termék árrobbanásához. A folyamatnak ráadásul nincs vége: a magyar infláció jövőre is jóval nagyobb lesz, az előrejelzések szerint kétszer akkora, mint az uniós átlag. A szankcióknak ehhez nincs közük – az, hogy ráfogják a háborúra, csak kommunikációs fogás. Holoda Attila szerint külön érdekes, hogy az a magyar kormány ellenzi az európai gázársapka bevezetését, amelyik hazai pályán „ársapkabajnok” az egész unióban. Ha – állításuk szerint – ez bevált itthon és fékezi az inflációt, akkor miért ellenzik uniós szinten?
A közel egyórás beszélgetésben Győrffy Dóra felvetett egy nagyon érdekes kérdést: a távol-keleti akkumulátorgyárak idetelepítésével (ezek idecsábítására rengeteg közpénzt költ a kormány) még több import áramot és földgázt használunk el, ráadásul munkaerő híján hamarosan olcsó ázsiai munkaerőexportra szorulunk. És elvesszük a mezőgazdaságtól a vizet egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek az aszályok.
A podcast itt nézhető/hallgatható meg, ehhez hasonló tartalmakat pedig itt talál: Nyugati pályán Facebook oldal
Cikkünk és a Nyugati pályán podcast az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készült. A cikkben és a podcastban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok kormányának álláspontját.
