Törökország a csekély nemzetközi figyelmet is kihasználhatta, amikor légitámadást hajtott végre észak-szíriai és észak-iraki kurd támaszpontok ellen. Az egyelőre kiszámíthatatlan, hogy valóban indul-e szárazföldön is támadás a kurdok ellen, ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kilátásba helyezte, hiszen ilyen ígéretek nem először hangzanak el a török politikábn – mondta a Magyar Hangnak Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Az egy héttel korábbi isztambuli robbantásos merényletet követő támadás kézenfekvő eszköz lehet a török elnök kezében a választási kampány során.
A török légierő vasárnap kezdett el Észak-szíriai és észak-iraki kurd hadállásokat bombázni. A légicsapásokat azzal indokolták, hogy azokkal egy héttel korábbi isztambuli robbantásos merényletet torolják meg. A merénylettel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötődő kurd csoportokat vádolják.
Recep Tayyip Erdogan szerdai kijelentései pedig a konfliktus további eszkalálódását vetíti előre: a török elnök Ankarában azt mondta, hogy a most folyó észak-szíriai török légihadjárat „csak a kezdet”, és országa „a legmegfelelőbb időben” szárazföldön is újból be fog avatkozni a térségben.
Erdogan már március környékén kategorikusan bejelentette, hogy támadásra készül a kurdok ellen, ilyen szempontból nem váratlan az Észak-Szíriában végrehajtott légitámadás, ahogy az sem, hogy Erdogan szárazföldi offenzívát is kilátásba helyezett – mondja Wagner Péter.
Azt ugyanakkor nem lehet mejósolni szerinte, hogy valóban megindul-e a támadás, hiszen korábban is elhangzottak ilyen kijelentések. – Azért van most valamivel nagyobb esélye ennek, mint korábban, mert az elmúlt napokban Törökország súlyos légitámadásokat hajtott végre. Civil lakosok haltak meg, kórházat bombáztak. És láttunk már olyat, hogy a nagy jelentőségű események keltette elterelő hatást kihasználva lépnek országok ilyen konfliktusos helyzetekben – tette hozzá a szakértő. Az ukrajnai háborún kívül szerinte ilyen esemény a katari világbajnokság is, amelytől Törökország úgy érezheti, hogy kevesebb nemzetközi figyelmet kaphat egy ilyen akció. – Mióta elkezdődött az ukrajnai háború, és az Egyesült Államok jelenléte minimálisra csökkent Szíriában, nem nagyon kapnak figyelmet a szíriai események – mondja Wagner Péter.
Bár az Egyesült Államok és Oroszország is figyelmeztette a feleket, hogy kerüljék el az eszkalációt, Wagner Péter úgy látja, az Egyesült Államok – bár továbbra is együttműködik a kurdokkal az Iszlám állam elleni harcban, és bár kevesen, de amerikai katonák is állomásoznak Szíriában – már nem tartja fenntarthatónak a korábbi szoros kapcsolatot a kurd erőkkel, és nem valószínű, hogy a Biden-adminisztráció a mostaninál keményebb figyelmeztetéseket fogalmazna meg Törökország irányában.
– Oroszország pragmatikusan áll a kérdéshez, jelen vannak a régióban, de nem akarják és nem is tudnák akadályozni a törökök fellépését a kurdokkal szemben. Ők is csendes szemlélői lesznek az eseményeknek – mondta Oroszország szerepéről Wagner.
Az európai sajtóban felmerült, hogy Törökország a délkeleti határán fel akarja számolni a Kurd Munkáspárt jelenlétét, hogy egy úgynevezett „szunnita folyosót” hozzon létre Aleppótól Moszulig, hogy itt telepítse le a szíriai menekülteket, de Wagner Péter szerint – bár ez visszatérő gondolat a török politikában – nem valószínű, hogy Törökországnak ilyen céljai lennének rövid távon: – Ez olyan mértékű társadalmi átalakító projekt lenne, ami kurdok százezreinek elűzését jelentené Szíria más részeire, emellett hatalmas infrastrukturális projekt lenne, és még az sem biztos, hogy a szíriai menekülteket milliószámban át lehetne telepíteni Szíriába. Már van olyan terület, ahová bevonultak a török erők, és történtek is lépések, hogy újjáépítsenek településeket és visszatelepítsék oda a törökországi szír menekülteket, de ez lassú folyamat, és idáig kevés eredménnyel járt. Az a tapasztalat, hogy a szír menekültek csak csekély számban és szerény lelkesedés mellett voltak erre hajlandóak, mert ez teljesen más vidék, mint ahonnan elmenekültek, és a megélhetés lehetőségei sokkal jobbak Törökországban.
Törökországot a támadás elindításában Wagner Péter szerint motiválhatták a közelgő választások, amelyeket nehéz gazdasági körülmények között tartanak majd: – Általában a választások közeledtével a hatalom minden eszközt megragad, hogy elterelje a lakosság figyelmét a gazdasági problémákról, és ebből a szempontból az invázió „felmelegítése” lehetséges eszköz a hangulat fenntartására.
