Hétfő délelőtt jó hír érkezett: Odessza kikötőjéből kifutott az első teherszállító hajó a háború február végi kitörése óta. A Sierra Leone-i zászló alatt hajózó Razoni annak köszönhetően indulhatott el 26 ezer tonna kukoricával a rakodóterében, hogy júliusban Ukrajna és Oroszország Törökország és az ENSZ közvetítésével megegyezett a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. (Ezzel egyidejűleg Oroszország egy megállapodás keretében engedélyt kapott arra, hogy a nyugati szankciók ellenére mezőgazdasági termékeket és műtrágyát exportálhasson. A két egyezmény célja, hogy enyhítse a globális élelmiszerválságot, és elkerülhetővé váljon az éhínség.)
Az Odesszából hétfőn elindult szállítmányt kedden már Isztambulba várják ellenőrzésre, majd folytatja útját a libanoni Tripoli felé.
A Razonit várhatóan sok teherszállító hajó követi majd, ha annak sikerül épségben kijutnia a háborús térségből, de itt kezdődnek a bajok: ugyan már rég Románia magasságában, nemzetközi vizeken kellett lennie, de e sorok írásakor már több órája nem mozdult a tengerészeti honlapok adatai szerint. Előtte szépen lehetett követni még az ingyenes hajókövető oldalakon is, ahogy Odesszából kihajózva délnek fordul, és eljut majdnem a Duna-delta magasságáig. Mielőtt azonban kikerült volna az orosz haditengerészet célkeresztjéből, az addig zavartalanul folyó adatszolgáltatás elakadt – a hajó utolsó ismert pozíciója hosszú ideje, e sorok írásakor már öt órája nem változik. Addig egyébként 10.1 csomóval, vagyis nem egészen 19 kilométer/órás sebességgel haladt.
Végül este kilenc óra után, öt óra húsz perces forgalmazási szünetet követően ismét küldött magáról pozíciót a Razoni – immár Románia magasságában, a háborús övezettől biztonságosnak tűnő távolságban hajóznak Isztambul felé, 10.7 csomós, vagyis csaknem 20 kilométer/órás sebességgel.
A Razoni utolsó ismert pozíciója a MarineTraffic ingyenes hajófigyelő alkalmazás oldalán
Természetesen előfordulhat, hogy valamiért kikapcsolták a transzponderét, de az kérdéses, hogy miért nem kapcsolják vissza, amikor már elméletben biztonságos területen kellene lennie. Ráadásul a transzponder majdnem végig be volt kapcsolva, amikor a háborús zónában haladt.
Rácz András Oroszország-szakértő hétfő délben a saját Facebbok-oldalán több pontban foglalta össze a hajó indulásának fontosságát és annak a szükségességét, hogy épségben is megérkezzen:
1) Az első, közvetlen jó hír, hogy a Razoni elindulása azt is jelzi, hogy a odeszai kikötő elleni orosz rakéta-támadások nem tették működésképtelenné a gabonaexport-terminált.
2) A hajó indulása emellett azt is mutatja, hogy van olyan biztosító-társaság, ami hajlandó volt biztosítani ezt az utat – tengeri áruszállításnál ez ugye kulcsfontosságú tényező.
3) Ami a történet tágabb, sokkal fontosabb kontextusát illeti, ez a körülbelül két hete megkötött, úgynevezett isztambuli megállapodás első valódi tesztje. A megállapodás értelmében Ukrajna átkalauzolja a gabonaszállító teherhajókat a kikötőt védő aknazáron, Oroszország pedig vállalja, hogy a Fekete-tengeri Flotta egységei nem fogják támadni ezeket a hajókat. Annak érdekében, hogy a hajókat ne lehessen fegyvercsempészetre felhasználni, a török flotta – orosz, ukrán és ENSZ tisztviselők részvételével – át fogja vizsgálni őket.
Szóval, most lehet drukkolni a Razoni-nak. Nem kicsit bátrak azok a tengerészek, akik vállalták ezt az első utat. Az első veszély, ami leselkedik rájuk, az maga az aknazár. Ha ezen átjutnak, akkor további veszélyforrás, hogy a háború kezdete óta számos tengeri aknának elszakadt a horgonylánca, és ezek szabadon sodródnak a Fekete-tengeren, és kb. senki nem tudja, hogy hol lehetnek. Az esély nyilván kicsi, hogy pont belefutnak egy ilyenbe, de nem nulla. És a legfontosabb, egyben az isztambuli megállapodás fenntarthatósága szempontjából a legkritikusabb kérdés, hogy Oroszország betartja-e a megállapodás rá eső részét.
4) Ha Moszkva betartja az isztambuli egyezményt, akkor remélhetőleg meg tud indulni végre az ukrán mezőgazdasági termékek exportja. A Razonin kívül további 16 teherhajó vár Odessza kikötőjében. Ezek a hajók mind a háború kitörésekor "ragadtak" Odesszában, azóta ott várják, hogy biztonságosan elindulhassanak. Ha a Razoni átjut, akkor hamarosan útnak indul a többi is.
5) Ha viszont valami történik ezzel a hajóval - akár az aknazár, akár orosz támadás, akár orosz fedett művelet (amiért aztán lehetne az ukránokat hibáztatni), akkor várhatóan azonnal dugába dől az egész megállapodás. Nem lenne ugyanis olyan társaság, ami hajlandó volna kockáztatni egy újabb legénység és hajó elvesztését - lényegében függetlenül attól, hogy pontosan mi történt.
Összefoglalva: annak a jelentősége, hogy ez a hajó átjut-e, messze túlmutat az orosz-ukrán háború aktualitásain. Annak ugyanis, hogy meg tud-e indulni az ukrán mezőgazdasági termékek exportja, szó szerint globális jelentősége van. Szóval, lehet drukkolni a Razoni-nak – írta Rácz.
Aki megnézné, mi történik a hajóval, ITT megteheti.
