Frissítette Izrael azon országok listáját, amelyek kiberbiztonsági eszközöket vásárolhatnak izraeli cégektől. Az új listán a korábban szereplő 102 ország helyett már csak 37 maradt, Magyarország pedig nincs köztük – írja az izraeli Calcalistech nevű oldal.
Az izraeli védelmi minisztérium azt nyilatkozta a lapnak, hogy folyamatosan felülvizsgálják a kibertermékek exportját. – Izrael csak olyan állami szerveknek engedélyezi a kibertermékek exportját, amelyek azt törvényes módon használják fel azért, hogy bűncselekményeket előzzenek meg és nyomozzanak ki, továbbá, hogy harcoljanak a terrorizmus ellen – mondták. Arra is kitértek, ha egy ország nem a megfelelő módon használta a terméket, megindítják a megfelelő eljárást.
A Calcalistech cikke azt emelte ki, a november elején frissült listáról lekerült Marokkó, Mexikó, Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emírségek, de közölték azt is, jelenleg mely államok vásárolhatnak kiberbiztonsági eszközöket izraeli cégektől. Ezek a következők: Ausztria, Olaszország, Izland, Írország, Észtország, Bulgária, Belgium, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Hollandia, Görögország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Liechtenstein, Málta, Norvégia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország, Portugália, Finnország, Csehország, Franciaország, Horvátország, Ciprus, Románia, Svédország, Svájc, Ausztrália, India, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Kanada. Vagyis Magyarország jelenleg nincs a listán.
Nyáron jött a Pegasus-botrány
Hazánkban a nyáron robbantotta ki a Direkt36 az úgynevezett Pegasus-botrány, vagyis kiderült, hogy az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, felhasználták magyar tényfeltáró újságírók, a kormánnyal kritikus politikusok, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük ellen is. Legutóbb például az derült ki, mások mellett az Orbán Viktor repülőútjait figyelő pilóta telefonszáma is szerepelt a Pegasus-listán.
Hosszú hónapok ködösítése után végül a Fidesz alelnöke, Kósa Lajos nemrég elismerte, a Belügyminisztérium vett ilyen szoftvert. Igaz, csütörtökön kiderült: hiába állította Kósa, az ügyészség szerint a tárca nem tett ilyet. Ugyanakkor a Hvg.hu emlékeztetett arra, hogy Vadai Ágnes DK-s képviselő még Kósa nyilatkozatának napján azt mondta, hogy „az ide vágó meghallgatáson nem az hangzott el, hogy a BM vette volna meg a kémszoftvert”. Vadai azt ugyanakkor nem mondhatta el, hogy a magyar oldalról ki írta alá a szerződést.
