Az ukrajnai konfliktus rendezésére a kínai béketerv számos rendelkezése alapul szolgálhat, amennyiben a Nyugat és Kijev készen áll erre – ezekkel a szavakkal írta körül Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a béketervet, amelyet ma tárgyalt meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Hogy mit is tartalmaz Peking tervezete, azt ugyan nem tudtuk meg, annyi viszont már most látszik, hogy ezen a téren sikerült a legkevésbé előrelépni a találkozón. Azok ugyanis, akik értik a diplomácia nyelvét, pontosan tudják, hogy mikor Hszi „barátságosnak, őszintének és nyíltnak” nevezte az eszmecserét, az a gyakorlatban csak annyit jelenthet, hogy Peking és Moszkva között még számos nézeteltérés maradt.
De mi is lehetett Putyin célja a találkozóval? A CNN elemzése szerint Moszkva célja most elsősorban az lehet, hogy fegyvereket kérjen Kínától, ennek viszont igen kicsi az esélye, mert az ázsiai nagyhatalom ebbe valószínűleg nem megy bele. Peking ugyanis egy ilyen lépéssel súlyos szankcióknak tenné ki magát az Egyesült Államok részéről, vagyis attól az országtól, amely a kínai termékek első számú importőre. Az amerikai hírcsatorna emellett azzal is számol, hogy az oroszok most arra kérhetik Kínát, hogy szállítsanak mikrochipeket, mert az ország hadiipara óriási hiányban szenved. A CNN szerint azonban a fegyverekhez hasonlóan a chipek kapcsán is az jelenti a problémát, hogy ha emiatt az Egyesült Államok szankciókkal sújtaná az ország gyorsan fejlődő high-tech szektorát, az súlyos csapást jelentene erre az iparágra. Ezért a lap szakértője arra számít, hogy a konkrét megállapodások inkább az energiaszektorra, illetve azokra a termékekre terjednek majd ki, amelyek nem tartoznak a szankciók hatálya alá.
Így tulajdonképpen a keddi nyilatkozatok előtt már nem is voltak különösebb várakozások a megállapodásokat illetően, ahogy a kínai „béketervet” sem övezte különösebb érdeklődés. Noha Kína az elmúlt időszakban aktív szerepet játszott abban, hogy Szaúd-Arábia és Irán rendezzék a diplomáciai kapcsolataikat, a mostani találkozó előtt aligha számíthatott bárki is arra, hogy Peking hasonló közvetítő szerepet vállalhat ebben a konfliktusban. Az eddigi kínai megszólalások ugyanis egyértelműen arra utaltak, hogy Peking inkább az orosz álláspont felé hajlik. Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője például nemrég kifejtette, hogy nem az ő országa, hanem az Egyesült Államok szállít fegyvereket Ukrajnába. A politikus úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak abba kellene hagyni a tüzek és lángok szítását, és konstruktív szerepet kellene játszania a válság politikai megoldásában.
A háborút lezáró érdemi lépések hiányában így a két elnök egy közös nyilatkozatot írt alá Oroszország és Kína stratégiai együttműködéséről. Az ukrajnai háború kérdésében megállapodtak abban, hogy a konfliktust béketárgyalások útján kell rendezni, továbbá, hogy be kell tartani az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit, emellett tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot. Továbbá azt is rögzítették, hogy ellenzik bármely ország azon gyakorlatát, hogy katonai, politikai és egyéb területeken előnyöket keressen más országok jogos biztonsági érdekeinek rovására.
Sok elemző ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a mostani egyeztetésnek valószínűleg nem is a háború lezárásának előkészítése lehetett a fő célja, hanem az, hogy Moszkva továbbra is vevőt keres az orosz földgázra. Putyin így most a szűk körben lefolytatott hivatalos tárgyalásokat követően kijelentette: Oroszország ki tudja elégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár szerződés alapján, akár azon kívül. Az orosz elnök hozzátette: a tárgyalásokon sikerült egyeztetniük a Szibéria Ereje 2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméteréről.
